Még várni kell a kétszázalékos hitelekre
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa október közepén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a betéti rendelkezésre állás kamatlábát. Ez a szlovákiai hitelek kapcsán is kedvező fejleményeket jelenthet. Ennek részleteiről kérdeztük Zsupcsan Zoltán pénzügyi szakértőt.

„Az év elején három kamatcsökkentést harangoztak be az Európai Központi Bank részéről, s ezeknek lehettünk tanúi idáig, sőt, a jelenlegi előrejelzések szerint még az év végén egy újabb 0,25 százalékos változásra is van esély. Jelenleg az alapkamat 3,25 százalékon áll, s ide azért tudtunk eljutni, mert az eurózóna inflációja jól teljesített, több mint három év után 2 százalék alá került. Ez tehát nem akadályozta az EKB kamatpolitikai döntéseit, de tegyük hozzá, hogy a központi bank a pénzromlás mellett a gazdasági növekedést is figyeli az euróövezeten belül, itt pedig nem sikerül a 2-3 százalékos célt elérni, a mért adatok egy százalék alattiak, így az EKB valószínűleg jövőre is alapkamat csökkenése mellett foglal majd állást” – mondta el kérdésünkre a szakértő.
Az októberi döntés alapján a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,25 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,40 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,65 százalékra csökkent.
A döntés indoklásában a Kormányzótanács kifejtette, hogy az inflációról beérkező információk alapján a dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció mindemellett az elkövetkező hónapokban várhatóan megemelkedik, majd a jövő év folyamán visszaesik a célhoz.
Zsupcsan úgy látja, a 2025-os évben a kamat 2-3 százalék közötti tartományban mozog majd, sőt egyes elemzők szerint, ha a gazdasági növekedés nem indul be kellő mértékben, akkor még két százalék alatti szintet is elérhet.
Ami a szlovákiai lakáshitelekre gyakorolt hatást illeti, a szakértő úgy látja, a hazai hitelek esetében 0,6-0,8 százalékponttal magasabb kamatlábakkal kell számolni, mint az alapkamat.
A szlovákiai bankok egyébként eddig is viszonylag gyorsan reagáltak az Európai Központi Bank döntéseire, egy hónap alarr a saját kamatlábaikat is korrigálták, így jutottuk el oda, hogy napjainkban a legalacsonyabb kamatok 3,8 százalék körül mozognak.
Zsupcsan Zoltán úgy látja, a hazai pénzintézetek közötti konkurenciaharcnak köszönhetően ez a jelenlegi szint már az októberi döntés reményében képződött, tehát jelentősebb változás idén már csak akkor várható, ha az EKB decemberben 3 százalékra csökkenti az alapkamatot. Ekkor 3,5-3,6 százalékos kamatláb körül lehetne legolcsóbban lakáshitelt igényelni.
Ami a központi bank középtávú terveit illeti, a jelenlegi előrejelzések szerint az alapkamat az elkövetkező két évben 1,5-2 százalék köré kerülhet, de a szakértő szerint az évtized végéig szinte semmi esély nincs arra, hogy az orosz-ukrán háború előtti 1 százalék előtti kamatok időszaka visszatérjen.
A szlovákiai hitelfelvevők számára tehát a 2-2,5 százalék körüli kamatláb tűnik reálisnak az elkövetkező néhány évben, de természetesen minden attól függ, milyen kondícióban lesz az európai gazdaság és az euróövezet. A szlovákiai konszolidációnak a lakáshitelek kamatlábait közvetlenül nem kellene befolyásolnia, erre akkor volna esély, ha a szlovák gazdasággal kapcsolatos várakozások jelentősen romlanának.
A hazai bankok is az EKB döntései alapján határozzák meg kamatpolitikájukat, hiszen a nemzetközi piacról szerzik a pénzt, amelyet hitelek formájában továbbadnak.