Még mindig jelentősen emelkednek az ingatlanárak
A szlovák ingatlanpiac az idei év második negyedévében is megőrizte lendületét. A lakások és házak ára országos átlagban 2,2%-kal emelkedett, ami ugyan nem tűnik drámainak, de éves viszonylatban már 11,3%-os növekedést jelent. A trend tehát egyértelmű: az ingatlanárak továbbra is kétszámjegyű ütemben nőnek, miközben a bérek és a gazdaság teljesítménye messze nem tart lépést ezzel a tempóval.
A piac szerkezete ugyanakkor árnyaltabb képet mutat. Az új lakások és házak 2,9%-kal drágultak az előző negyedévhez képest, míg a használt ingatlanok 2%-kal. Régiós bontásban a dinamika különösen erős volt Kassán és Besztercebányán, ahol az éves növekedés meghaladta a 15%-ot. Ezekben a térségekben érdekes módon nem az új építkezések, hanem a meglévő lakásállomány húzta felfelé az árakat – a kereslet tehát ott is intenzív, ahol az új kínálat korlátozott.
Pozsony és környéke, amely az ország gazdasági motorjának számít, 2,3%-os negyedéves emelkedést mutatott, éves alapon pedig szintén kétszámjegyűt. Ez arra utal, hogy a fővárosban továbbra is folyamatosan van fizetőképes kereslet, amit részben a külföldi befektetők, részben a magasabb jövedelmű szlovákiai réteg táplál.
Ha hosszabb távon tekintünk az adatokra, szembetűnő, hogy 2010 óta több mint megduplázódtak az árak. Ez önmagában is figyelmeztető jel: míg az új ingatlanok 75%-kal lettek drágábbak, a meglévők 119%-kal. A lakásárak növekedésének motorja tehát nem elsősorban az új kínálat, hanem a meglévő állomány értéknövekedése, amit a kínálati hiány és a folyamatos kereslet hajt.
A kérdés persze az, hogy fenntartható-e mindez. Az is lényeges, milyen hatással van ez a lakosság vásárlási lehetőségeire. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a piac rövid távon stabil: nincsenek olyan jelek, amelyek azonnali visszaesést vetítenének előre. Ugyanakkor a makrogazdasági környezet – a magasabb kamatszintek, a lassuló gazdasági növekedés, az emelkedő építési költségek – előbb-utóbb fékező erőt jelentenek. Ha a bérek nem tudnak lépést tartani, a vásárlóerő kimerül, és az árak üteme szükségszerűen lassulni fog.
Egy másik érdekes tényező, hogy a régiók közötti különbségek tovább mélyülnek. Eperjes és Kassa az utóbbi időben a legdinamikusabb árnövekedést mutatja, miközben ezek a térségek gazdasági erejükben messze elmaradnak Pozsonytól. Ez arra utal, hogy a belső migráció és a befektetői spekuláció egyaránt fűti a piacot: sokan keresnek megfizethetőbb alternatívát a fővároson kívül, mások pedig befektetésként vásárolnak lakást olyan városokban, ahol a hozam reményében gyors áremelkedésre számítanak.
A szlovák lakáspiac tehát 2025 közepén is érdekes a befektetőknek. Az árak kétszámjegyű növekedése minden megyében érezhető, és hosszú távon egyértelműen túlmutat a reálgazdaság teljesítményén.
