Meddig tartható a szlovák gazdaság minimális növekedése?
A szlovák gazdaság 2025 második negyedévében mindössze 0,6 százalékkal nőtt, ami az elmúlt két és fél év leglassabb tempóját jelenti. Az év első felét összegezve a növekedés 0,7 százalékra rúg a tegnap közölt adatok szerint, vagyis az ország lényegében stagnáló pályán mozog. Ezzel Szlovákia egyértelműen az eurózóna átlagához süllyedt, és a korábban sokat emlegetett felzárkózás – legalábbis jelenleg – elmarad.
Az egyetlen tényező, amely megakadályozta a gazdaság mínuszba fordulását, a belföldi fogyasztás volt. A háztartások 2 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban, a közszféra kiadásai pedig 2,2 százalékkal nőttek. A lakosság vásárlóerejét ugyan visszaveti az infláció és a szigorodó költségvetési politika, de a viszonylag erős munkaerőpiac egyelőre életben tartja a keresletet.
Az ipar teljesítménye szintén pozitív meglepetést hozott: 2 százalékos bővülést mértek, különösen a fémipar és az elektromos berendezések gyártása húzta felfelé a szektort.
Ugyanakkor a vegyipar és a gépgyártás gyengélkedése figyelmeztető jel: a szlovák gazdaság szerkezetének sebezhetőségét újra megmutatta a külső kereslet és az ágazati kilengések függősége.
A lakossági fogyasztás és az ipar részleges erősödése nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az ingatlanpiac és az építőipar mélyrepülését. Az ingatlanágazat 4,5 százalékkal, az építőipar pedig 1,8 százalékkal zsugorodott, és hasonló tendenciát mutatott az információs és kommunikációs szektor is.
A beruházások képe sem megnyugtató. Bár a fix tőkeberuházások 4,2 százalékkal emelkedtek – először három negyedévnyi csökkenés után –, a készletek leépítése miatt a teljes tőkeképződés összességében mínuszba fordult. Ez hosszabb távon gyengíti a növekedési alapokat.
Az export a statisztikai hivatal adatai szerint 3 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 2,9 százalékkal, így a külkereskedelmi mérleg először zárt pluszban egy év óta.
Az első félévben azonban még mindig 47 millió eurós mínuszt mutatott. Szlovákia, mint kicsi és nyitott gazdaság, továbbra is rendkívül érzékeny a nemzetközi környezetre. Az EU lassú növekedése és a kereskedelmi viták kimenetele, különösen az USA-val szembeni autóipari vámok ügyében, döntően befolyásolják a kilátásokat.
Az új amerikai kereskedelmi megállapodás – amely 27,5-ről 15 százalékra csökkentette az autóipari vámokat – átmeneti könnyebbséget hozhat, de a fő hatások inkább 2026-ban érződnek majd. Addig az exportőrök még a vámtarifák megelőző kikerülésére játszhatnak, ami torzíthatja a rövid távú adatokat.
Az EKB kamatcsökkentései és az uniós helyreállítási alap forrásai enyhíthetik a lassulást, de csak akkor, ha a kormányzat hatékonyan és gyorsan fordítja a pénzeket beruházásokra. A konszolidációs intézkedések rövid távon fékezik a gazdaságot, a jövő évieket pedig még nem ismerjük, ha pedig az üzleti környezetet tovább rontják, akkor 0 és 1 százalék közötti minimális növekedés – maradhat az ország realitása.
A szlovák gazdaság jelenlegi helyzetét így leginkább az jellemzi, hogy nem omlik össze, de nem is halad előre. A fogyasztás és néhány iparág tartja a felszínen, miközben a szerkezeti gyengeségek, a beruházások hullámzása és a külső bizonytalanságok visszafogják a dinamizmust.
Ha Szlovákia valóban szeretné utolérni a fejlettebb uniós országokat, ennél sokkal magasabb növekedésre lenne szüksége. Ehhez viszont nem elég a belső kereslet: új ipari kapacitásokra, a beruházások stabilizálására és az európai gazdaság általános élénkülésére is szükség lesz.
