Meddig romlik még az életszínvonalunk?
Miközben dübörög a választási kampány, a politikusok egyre durvábban vitatkoznak, újabb és újabb botrányokra derül fény, az igazi hatalom nélküli kormány pedig bemutatja, hogyan is lehetne javítani az állami bevételeket. Arról viszont az ígérgetéseken túl kevés szó esik a nyári kampányhangulatban, hogy miként lehetne emelni rövid távon a lakosság életszínvonalát.
Az ugyanis tény, hogy az elmúlt három év politikai és gazdasági válságai óriási károkat okoztak, mi pedig rosszabbul élünk, mint az utolsó választások előtt. A gondok egy részét külső hatások generálták, mint a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, de a felsorolt kihívásokra adott kormányzati válaszok is katasztrofálisnak bizonyultak. A liberális sajtó eközben Szlovákiában, de tőlünk nyugatabbra és délre is szeretné elhitetni, hogy a V4-ek magas inflációs adatai csak a helyi kormányok politikai hibáinak köszönhetők. Mi azonban tudjuk, milyen módon reagált a 27 tagú Európai Unió a háborúra: szankciókkal.
Tavaly még azt gondolhattuk, hogy a szlovákiai pénzromlás mértéke idén 10 százalék körül alakul, s ha nem is lesz egyszámjegyű, de nagyon közel lesz ahhoz. A 2023-as év közepén már a szakemberek is átértékelték a számokat, sokkal inkább a 11 százalék körüli inflációról beszélnek éves szinten, miközben az államháztartás hiánya vélhetően az EU egészét tekintve nálunk lesz a legmagasabb. Jegyezzük meg, az euróövezeti infláció szintúgy nálunk a legnagyobb, s ha az éves szint 11 százalék körül is lesz, az év végére reményeink szerint lecsökkenhet évközi összehasonlításban 7 százalékra.
Ez annyit jelent, hogy a tavalyi karácsonyi bevásárlásnál (csak!) 7 százalékkal lesz drágább az idei, miközben éves összehasonlításban átlagosan 11 százalékkal drágulnak az árak egy év alatt.
Egyik adat sem nyugtat meg túlzottan bennünket, de egy kis optimizmussal talán azt is mondhatjuk, ha a csökkenés végre felgyorsul, akkor 2025-ben már jobban élhetünk, mint egy évvel korábban.
A növekedési lendület a harmadik hónapban lassult, de a kilenc megfigyelt élelmiszerfajtából ötben továbbra is 20 százalék körüli vagy nagyobb az áremelkedés. Ezek a következők: a kenyér és a gabonafélék 20, a tej, a sajt és a tojás 21,6, a zöldségfélék 25, a cukor és az édességek 28,5, az üdítők ára pedig17,7 százalékkal nőtt.
Az inflációhoz összességében hozzájárult a vendéglátó-ipari szolgáltatások nyár eleji 12,9 százalékos áremelkedése. Az átlag úgy jött ki, hogy az árak az éttermekben és kávézókban 14,7 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatások 9,5 százalékkal lettek drágábbak.
Mivel az eurózóna tagjai vagyunk, így a pénzromlás mértékét befolyásoló monetáris intézkedések nemcsak a Szlovák Nemzeti Banktól (NBS) függnek, hanem jórészt az Európai Központi Bank intézkedéseitől. Ettől függetlenül fontos figyelnünk arra, hogyan látja az NBS az elkövetkező hónapok gazdasági helyzetét. „A februári csúcs elérése után az infláció fokozatosan csökken, de továbbra is elfogadhatatlanul magas, és csökkenti a háztartások reáljövedelmét. Idén a lakossági fogyasztás visszaesése, valamint kereskedelmi partnereink gazdaságainak gyengülő teljesítménye lassítja a szlovák gazdasági növekedést. A gazdaság dinamikus élénkülése csak az infláció jelentős mérséklődése és a lakosság vásárlóerejének helyreállítása után várható a következő két évben” – olvasható a jegybank elemzésében.
A szakemberek úgy vélik, nagyban függ a pénzromlás sebességének megfékezése attól, mennyire növekednek majd az energiaárak a jövőben, ez ugyanis hatalmas terhet jelent a háztartásokra és a vállalkozókra egyaránt. Az energiaárak dotációja pedig az állami költségvetésre jelent nagy veszélyt.
Fel van tehát adva a lecke.
Enélkül ugyanis bármilyen parlamenti támogatottság mellett is nehéz lesz azokat az intézkedéseket meghozni, amelyek a lakosság egy részét fájdalmasan érintheti. A nagy osztogatás időszaka ugyanis lejárt, legalábbis annak árát nap mint nap a boltokban is érezzük és fogjuk még egy ideig; ettől függetlenül azonban a megoldást nem az elvadult neoliberális gazdaságpolitika jelentheti, hanem az átláthatóbb és hatékonyabb, az EU-s források nagyobb mértékű kihasználására koncentráló gazdaságpolitika.
Megjelent a Magyar7 2023/33. számában.
