Meddig bírjuk még az élelmiszerárak emelkedését?
Egy pohár tej, egy vekni kenyér, pár szem paradicsom. Hétköznapi bevásárlásnak tűnik, mégis egyre többen állnak döbbenten a kasszánál. Az élelmiszerárak ismét emelkedésnek indultak, és a szlovákiai háztartások zöme már hónapok óta érzi a pénztárcáján, hogy az infláció nem csak egy statisztikai adat, hanem egyre inkább mindennapi valóság.
A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 májusában az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára éves szinten 3,9%-kal nőtt, míg az általános infláció 4,1%-on állt. Bár ez az emelkedés messze elmarad a 2022–23-as rekordmagas inflációs évektől, a mindennapi bevásárlás során mégis egyre kevesebbre futja a családok pénzéből.
– ilyen, és ehhez hasonló kijelentéseket hallhatunk az emberektől.
A szakértők szerint több tényező húzódik meg az áremelkedések mögött. Egyrészt 2025 elején a kormány emelte a forgalmi adót bizonyos termékekre, köztük a cukros italokra és feldolgozott élelmiszerekre. Másrészt a globális élelmiszerpiacon tapasztalható ármozgások – különösen a tejtermékek, a cukor, az olaj és a gabonafélék terén – gyorsan begyűrűznek a hazai polcokra is.
„A világpiaci árak mozgása, különösen a kakaó, kávé és tejtermékek esetében, azonnal megjelenik az importban. Mivel Szlovákia nagymértékben támaszkodik külföldi alapanyagokra, ezek a változások közvetlenül befolyásolják a végső fogyasztói árakat” – magyarázza Marián Kočiš közgazdász, a Szlovák Takarékpénztár elemzője.
A változások különösen érzékenyen érintik a vidéki térségeket, ahol a jövedelmek eleve alacsonyabbak, a helyi boltok pedig kevésbé tudnak versenyezni az árakkal. A nagyobb áruházláncok ugyan próbálnak akciókkal csábítani, de ezek gyakran csak rövid távú megoldást jelentenek.
„A helyzet paradoxonja, hogy miközben a hús ára az utóbbi hónapokban némileg csökkent, a pékáru, a zöldség és az olaj tovább drágult. A vásárlók tehát nem egységes drágulást tapasztalnak, hanem bizonyos termékeknél komoly áremelkedést, máshol pedig stagnálást vagy minimális csökkenést" – mutat rá a VÚB elemzője, Michal Lehuta.
A lakosság válasza egyre hangosabb, 2025 tavaszán több civil kezdeményezés is napvilágot látott, melyekben a fogyasztók bojkottot hirdettek a legnagyobb élelmiszerláncokkal szemben. „Nem veszünk semmit szerdán!” – áll az egyik ilyen hirdetésben, a közösségi média pedig gyorsan felkapta az üzenetet.
„Nem a bojkott a megoldás, hanem a tudatos vásárlás. Össze kell hasonlítani az árakat, és ahol lehet, hazai, szezonális terméket választani" – ezt már Andrea Tomášová, a szlovák fogyasztóvédelmi szervezet szóvivője tanácsolja.
A közeljövő kilátásai vegyesek. A jegybank előrejelzése szerint az infláció 2025 második felében is 3,5–4% körül maradhat, míg az élelmiszerárak akár tovább is emelkedhetnek, ha az energiaárak és az importköltségek nem csökkennek. A szakértők 2026-ra jósolják az infláció látványosabb mérséklődését, de addig még legalább egy nehéz tél vár a szlovák háztartásokra.
Az őstermelők, akik elsősorban piacokon értékesítik a portékájukat, borúlátóak a jövővel kapcsolatban. Az emberek ugyan hazai termékeket akarnak vásárolni, mindezt azonban kedvező árakon, míg a termesztőknek folyamatosan nőnek a költségeik. Ha ez így folytatódik, sokan lehúzhatják a rolót.
A kérdés tehát adott: mit ér a gazdasági növekedés, ha közben egy vekni kenyér ára is elérhetetlen luxussá válik?
