Matovič költségvetésének terve a 22-es év csapdájában

„Vége a jólétnek, ideje takarékoskodni. Kegyetlen terv, de konfrontáció a valósággal. Nem játszhatunk tovább Jézuskát!” - ilyen üzeneteket eregetett ki a múlt héten is a mediális kommunikációs űrbe pénzügyérünk, miután bemutatta kormánya költségvetési tervének első változatát.

Ez alapján az államkincstár csekély 5-5,5 milliárdos hiánnyal, az éves GDP 4,94 %-ával számolhat.

Átszámítva ezt Szlovákia lakosságára, minden főre jut mínusz ezer euró. Ha az ország hiteltartozását is hozzáveszzük: potom 11 ezer euróra rúg majd az egy főre jutó államadósság. Ennyit fizethetne ki mindenki az éves tiszta jövedelméből - csecsszopótól matuzsálemig.

Igor Matovič pedig nem akar engedni ebből az 5,5 milliárdos hiányból, amit főként a közigazgatás többletkiadásai idéznének elő, mivel a koalíciós partnereivel egyelőre még mindig nem sikerült megegyeznie a tervezett három alapvető reformot illetően, nevezetesen az adósságfékről, a kiadásokat érintő korlátozásokról és a stabil nyugdíjtörvényről.

És erre a megegyezésre - ismerve a kormánykoalíciós partnerek egymás iránti, bensőségesen melegnek éppen nem nevezhető viszonyát - valószínűleg még jó ideig várhatunk is az elkövetkezendő hideg napokban.

Ez pedig már a parlagi gyaloghonfit is mélyenszántó tűnődésre késztetheti. A szakértők szerint a szlovák gazdaság teljesítőképességének visszaállítása érdekében fokozatosan csökkenteni kellene a hiteltartozásokat, és ennek egyik útja az állami kiadások lefaragása. Valószínűleg ezért maradt benne a költségvetés tervében a koronajárvány elleni küzdelem finanszírozására létrehozott tartalékalap is.

De lássuk nagy vonalakban, kinek hány lyuknyit kell majd húznia a képzeletbeli nadrágszíján!

Ki mennyit kap? - harc a pénzekért

Emiatt ültek le múlt szerdán tárgyalni a kormánnyal a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselői is. Ahogy az köztudott, minden év őszétől beindul a rendszeres évi huzavona a minisztériumok közt, hogy melyikük mennyi pénzhez jusson a következő évi költségvetésből. Matovič elmondása szerint a korábbi kiadásokhoz képest 6,6 milliárd euróval akartak tőle többet a minisztertársai.

Hogy világosabb képet nyerjünk: egyharmadával akartak többet elkölteni. De arra senki se tett javaslatot, hogy honnan teremtsük elő ezt a pénzt”

- jellemezte a helyzetét a volt kormányfő.

Matovič, aki szívesen tetszeleg a ragadozó pénzügyi héja szerepében, még szeptember elején csatlakozott az EU hét másik pénzügyminiszterének fölhívásához, akik a koronavírus-járvány utáni takarékoskodásra hívták fel a figyelmet. Már csak ezért se nagyon akar több pénzt szétosztogatni, hanem inkább restrikciókat szeretne bevezetni. A döntéseit azzal indokolja, hogy az előző kormánytól a lehető legrosszabb állapotban vették át a pénzügyeket ami a bevételek és kiadások fönntarthatóságát illeti.

Az államadósság a koronajárvány elleni intézkedések finanszírozása miatt nőtt hatalmasra. Már majdnem eléri a bruttó hazai termék 60 %-át. Ez az EU egyik konvergencia-kritériumának fölső határát.

A korlátozásoknál azonban mindenképp előnyösebb volna olyan szabályokat bevezetni, amiknek köszönhetően gyorsabban nőnének a jövedelmek, és ezzel az adóbevételek is, ami a költségvetési hiány csökkenéséhez is hozzájárulna egy idő után.

A költségvetés tervezete 20 milliárdos bevétellel számol a következő évre.

Mire futja a költségvetésből?

A javaslat szerint négy fő területre jutna több száz milliónyi euróval nagyobb pénzösszeg, mint az idei évben.

Az első terület, amelynek leginkább javulna a helyzete: az oktatásügy. Míg az ágazat 2021-ben 3,57 milliárd euró kiadást könyvelhetett el, jövőre 459 millióval kapna többet. Ebből az összegből azonban nemigen jutna több a pedagógusok fizetésére és a szakma anyagilag vonzóbbá tételére. E téren az OECD országok között az egyik legalacsonyabb szintet tartjuk és fogjuk is tartani továbbra is.

A másik terület, amely több pénzhez jutna, a szociális szféra. Idén 12,9 milliárd euróval gazdálkodhatott, jövőre 445 millióval kapna többet, amit a pénzügyminisztérium dokumentuma szerint főként családtámogatásra és a szociális intézmények juttatásaira szánnának.

Az egészségügy idén majdnem 6 milliárd eurót kapott. Lengvarskýék (szintén az OľaNO jelöltje) jövőre 411 millióval kapnának többet. Ennek keretében 57 millióból megszüntetnék egyes gyógyszerek esetében a lakosok bizonyos csoportjai által fizetett pótdíjat.

A közlekedési hálózat beruházásaira szánt kiadások jövőre 1,71 milliárd eurót tehetnek ki, ami 350 millióval több, mint az idén, és ezt főként az elsőrendű utak, autópályák, valamint a gyorsforgalmi utak bővítésére és a vasúthálózat korszerűsítésére fordítanák - ezektől a beruházásoktól függ az EU majd 700 milliós hozzájárulása is.

Matovič szerint másoknak is több juthat felelősségteljesebb gazdálkodással. Szeretné elérni, hogy törvény szabályozza a kiadási korlátozásokat, az adósságféket és a nyugdíjakat. Ha ez sikerül, véleménye szerint az Európai Bizottságot is meggyőzhetjük arról, hogy hazánk hosszú távon is felelősségteljesen képes gazdálkodni az állami pénzekkel, és így a deficitet is megemelhetnék vagy egy fél százaléknyival.

Az elemzők szerint a költségvetés terve nem valami nagyratörő, s a kormány az államháztartási nagytakarítást is inkább a 2023-as évre halasztaná.

Tehát reménykedhetünk, hogy az állásunkat jövőre talán nem föltétlenül veszítjük el - már akinek még van, de nem is viszünk többet haza a konyhára, hacsak a havi inflációs rátát hozzá nem vesszük az eddigiekhez.

A kormány csütörtöki jóváhagyása után a költségvetés terve a parlament elé került vitára, amely még több száz milliós nagyságrendű módosításokat is hozhat az egyes részletekben. A költségvetést a tisztelt háznak az év végéig kellene elfogadnia. Amennyiben erre nem kerülne sor, mindenki annyiból gazdálkodhat az új esztendőben is, amennyiből korábban.