Maradt Szlovákia adósbesorolása, de negatívra rontották a kilátásokat
Péntek este a Standard & Poor’s Global Ratings, bár nem rontotta "A+"-ról Szlovákia adósbesorolását, de a kilátásokat stabilról negatívra sorolta. Azaz várhatóan, ha nem következik be valamely fordulat a szlovák gazdaságpolitikában, könnyen jöhet az eddigi jó adósbesorolásunk lerontása. Tulajdonképp ez volt az első nagy nemzetközi intézmény, amely bemutatta, hogy a jelenlegi szlovák gazdaságpolitika nem mozog igazán jó pályán.
Fő indokként a „pénzügyi mozgástér erózióját” jelölték be, illetve a szlovák gazdaság beszűkülését, amelyen csak egy átható gazdasági megújulás segíthetne.
Ha nem lépünk, a helyzetünk romlani fog.
Szlovákia gazdasági fejlődése három tényező befolyásolta: az autóipar, a belső fogyasztás, illetve a közkiadások, mondhatni a kormány fogyasztása. Úgy tűnik, mindhárom szegmensben gondok vannak.
Az autóipart a válság megcibálta, de középtávon is várható, hogy a „zöldülés” (elektromos autók) és az önvezetőkre való áttérés is komoly kihívások elé állítja az ágazatot. Az, hogy a szlovák gazdaság visszaesése még európai szinten is jelentős volt, az mindennek a következménye.
A belső fogyasztás szépen alakult a koronaválságot megelőző időszakban, hozzájárult a gazdasági fejlődéshez, viszont azt is látni kell, hogy a háztartások rekordmértékben eladósodtak, elsősorban jelzáloghitelekben, de a fogyasztási hitelek területén is. Látni kell, hogy a szlovák háztartások eladósodottsága az egyik legmagasabb a régiónkban, így a belső fogyasztásra nehezen lehet a további gazdasági fejlődést alapozni.
A kormány kiadásairól annyit lehet mondani, hogy a Fico-féle garnitúra eléggé megeresztette a gyeplőt, nem tartalékolt, jelentősen megnőtt a strukturális hiány, így itt is beszűkült a mozgástér.
Ez a három jelenség, megtűzdelve a világgazdaságban jelenlévő bizonytalansággal, meglehetősen nehezen kezelhető helyzetet teremt.
Mindemellett az is tény, hogy Ficóék igyekeztek szociális vívmányokért küzdő kormánynak magukat beállítani. Szociális csomagokat vezettek be, melyek fenntarthatósága igencsak kérdéses, és ebből OĽaNO és a Sme rodina nem is igazán akar és mer kihátrálni. A szociális populizmus mindig is működött, kár lett volna feladni. De tény, hogy az egyes ágazatok új vezetése sem próbálja átgondolni a közkiadásait, a tervezett beruházásait. Ragaszkodnak a megszokott ágazati csomagokhoz, és nagyon nehezen folyik a költségvetések megnyirbálása. Bár az új kormány egy kicsit megvágta a szociális csomagokat, kicsit a minisztériumok költségvetését, de csak félúton járnak a választási ígéreteik betartásában, a valódi takarékosság elérésében.
Ez világosan látszik a költségvetés módosításánál, hiszen az eredeti költségvetési hiány háromszorosára, 9,2 milliárd euróra növekszik. Ez nagyjából a szlovák GDP 11,5 százaléka. Ennek egyenes következménye, hogy várhatóan a GDP-arányos adósságszint a 2019 végi 48 százalékról akár 65 százalékra is emelkedhet.
Óvatosan vágja a kormány a költségeket, valószínű abban bízva, hogy a gazdasági fejlődés a megelőző évek szintjére tér vissza. Mámorosan reménykedik, hogy az EU-ból érkező rekordnagyságú források majd kirántják a szlovák gazdaság szekerét, mellé egy kicsit megtakarítanak, majd hatékonyabban szedik be az adókat, és minden folyhat a régi módon.
Ebben nem bízik a Standard & Poor’s, ezért figyelmeztet is, ha a közszféra finanszírozásának átalakításának nem kezdenek neki, annak súlyos következményei lesznek.
Az már Szlovákia tragédiája, hogy a politikusai közül senki sem képes reálisan elmondani, hogy milyen helyzetben is vagyunk, és mit kellene tennünk – a népszerűségi mutatók eddig mindent felülírtak.
