Már nem olyan lendületes a tátrai tigris
Szlovákia gazdasági növekedése alig haladja meg az euróövezet átlagát, miközben a hasonló helyzetű közép- és kelet-európai országok (KKE) nemcsak megelőzik, hanem egyre távolodnak is tőle – állapították meg a VÚB Banka közgazdászai, Zdenko Štefanides és Michal Lehuta. Véleményük szerint több tényező is hozzájárult ahhoz, hogy egyre távolabb kerül a rendszerváltás utáni álom: Szlovákia felzárkózása a nyugati életszínvonalhoz.
A klasszikus, vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján Szlovákia 2016 és 2024 között csupán 73%-ról 76%-ra közelítette meg az Európai Unió átlagát. Ez az érték a harmadik legalacsonyabb a régióban Észtország és Csehország után.
Ez idő alatt Lengyelország, Románia, Horvátország és Magyarország is megelőzte Szlovákiát ebben a mutatóban – mutattak rá az elemzők. Ha viszont a nominális, euróban kifejezett egy főre jutó GDP-t nézzük, Szlovákia az utolsó, 11. helyre esik vissza a régión belül.
A közvetlen külföldi beruházások (FDI) terén Szlovákia szintén az egyik leggyengébb eredményt produkálta: csak Szlovénia és Lettország ért el rosszabb eredményt a KKE-régióban. A közgazdászok szerint a befektetők visszafogottsága részben a magasabb munkaerőköltségeknek, részben az új adóterheknek – például a társasági adó emelésének vagy a tranzakciós illetéknek – tudható be. Egy friss külföldi kereskedelmi kamarák által végzett felmérés szerint a vállalatok közül az elmúlt évekhez képest most mondták a legtöbben, hogy ismét nem fektetnének be Szlovákiában.
A Szlovák Legfelsőbb Ellenőrző Hivatal (NKÚ) szerint az ország gazdaságának másik komoly problémája az EU-s források hatékonytalan lehívása. „2024-ben volt húsz éve annak, hogy Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, ez idő alatt az ország nettó 25,6 milliárd eurót kapott támogatásként. Mindezek ellenére Szlovákia nem tudta folyamatosan kihasználni az elérhető forrásokat – a legnagyobb lehívások rendszerint csak az egyes programidőszakok végén történtek” – mondta Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöke.
Hozzátette: az NKÚ régóta figyelmeztet arra, hogy Szlovákia nem képes kihasználni az EU-s forrásokban rejlő potenciált az ország fenntartható fejlődése érdekében. Ehelyett a forrásokat túlnyomórészt „puha” projektekrehasználják, míg a stratégiai beruházások – amelyek hosszú távú gazdasági és szociális előnyökkel járnának – háttérbe szorulnak.
A Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztérium (MIRRI) elismerte a hiányosságokat. „Igaz, hogy a Szlovákia Program keretében elérhető pénzeszközök felhasználása eddig lassú volt, amit számos objektív és rendszerbeli tényező okozott. Tisztában vagyunk ezzel a helyzettel, ugyanakkor mindent megteszünk annak érdekében, hogy a trend megforduljon” – közölte a minisztérium.
Hiányzik a hosszú távú gazdasági vízió
Sok szakértő hangsúlyozza: Szlovákia gazdasági jövőképének hiánya is hozzájárul a stagnáláshoz. A jövőorientált gondolkodás hiányát nemrég Peter Pellegrini köztársasági elnök is szóvá tette az ország helyzetéről szóló beszédében:
„Minden kormány kitűzi a céljait a választásoktól választásokig, majd azokat több-kevesebb sikerrel végrehajtja. Ami azonban alapvetően hiányzik, az egy közös, hosszú távú nemzeti vízió, amely nem változik minden kormányváltás után, hanem amelyet minden kormány tiszteletben tartana.” – fogalmazott Pellegrini.
