Magyarországra özönlenek a külföldi befektetők, Szlovákia sereghajtó a régióban
A Mandiner portál gazdasági oldala, a Makronóm részletes összeállítást közöl az ENSZ adataira hivatkozva, miként is alakultak a közvetlen külföldi befektetések 2020-ban. Az oldal szerint miközben a külföldi befektetések világszerte 42 százalékot zuhantak, addig Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek. Szlovákiának ebben a tekintetben nincs mivel dicsekednie.
A globális közvetlen külföldi befektetések 2020-ban 859 milliárd amerikai dollárra rúgtak, ami 42 százalékos zuhanás volt 2019-hez képest.
A járvány miatt bekövetkező válság következtében az UNCTAD elemzése szerint a zöldmezős beruházások 35 százalékkal, a határon átnyúló vállalati egyesülések (M&A) 10 százalékkal, a projektfinanszírozásra épülő beruházások 2 százalékot csökkentek.
Az autóiparban estek vissza globálisan legnagyobb mértékben a bejelentett zöldmezős beruházások, itt 52 százalékos volt az esés. Számos nemzetközi elemzés szól arról, hogy elapadtak a nemzetközi tőkeáramok.
Az UNCTAD 2020. évi World Investment Report dokumentuma 5-10 százalékos FDI-visszaeséssel számol globális szinten 2021-ben.
A befektetésekért tehát továbbra is küzdelem zajlik, az FDI-áramlás az UNCTAD szerint csak 2022-ben állhat újra növekvő pályára, így a csökkenő tortából kell kihasítani sokkal nagyobb szeletet.
Magyarországon 140 százalékkal nőttek a közvetlen külföldi tőkebefektetések, 1,154 milliárd dollárról 2,769 milliárd dollárra. Csaknem 2,5-szer annyi beruházási célú tőke áramlott 2020-ban, mint az azt megelőző évben.
A Makronóm idézi György Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárát, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy más utat választottak, mint a többiek.
A beruházásokon keresztül kívánták megerősíteni a magyar munkahelyeket és azokat a cégeket támogatták, akik súlyos pénzeket költenek gépek, eszközök, technológia vásárlására, gyárüzemek építésére, akik a jövőbe fektetnek be.
A hazaiak mellett pedig támogattak minden olyan vállalkozást, amely otthonának tekinti Magyarországot, és megélhetést nyújt a magyar munkavállalók száma.
A világ közel kétszáz országa közül csak Belgium, Luxemburg, Svédország és Dánia előzi meg Magyarországot.
A visszaesés egyébként Európában volt a legnagyobb (több mint 100 százalékos, -4 milliárd dolláros), az USA-ba irányuló működőtőke csak felével csökkent, 134 milliárd dollárra. Ebben a tekintetben jelentős, hogy Kína még növelte is a bevonzott külföldi befektetések nagyságát.
Az EU-ban (a brit gazdaságot nem tekintve) 71 százalékkal csökkent a működőtőke báramlása (110 milliárd dollárra), összesen 17 EU tagországban csökkent, a legnagyobb mértékben Németországban (-61 százalékkal), Olaszországban (több mint -100 százalékkal), Ausztriában és Franciaországban (-39 százalékkal).
A száz százalékos esések azt jelentik, hogy a megelőző évhez képest leállt a külföldi tőke beáramlása a válság hatására.
Nagy-Britanniában is igen jelentősen csökkent az FDI áramlás (több mint 100 száz százalékkal esett és -1,3 milliárd dollárra rúgott).
Bár mindenki számol azzal, hogy a globális termelési láncok lerövidülnek, ezért több vállalat a régiónkba telepíti a gyártásának egy részét, egyelőre ez nem tűnik erősnek.
Több régiós országban is elapadtak a külföldi beruházások:
Szlovákiában például 87 százalékkal, Csehországban 54 százalékkal, Romániában 56 százalékkal estek a befektetések, csak Lengyelországban emelkedtek egy szerény, 9 százalékos értékkel.
Ezt segíti a rendkívül olajozott magyar befektetés-ösztönzési rendszer, a magyar válságkezelési politika, amely segélyezés helyett munkahelyet, lehetőségeket és beruházásokat teremt, kifejezetten vonzó gazdasági lehetőségeket kínál a cégek számára.
Magyarország „védekezve támad”, igyekszik kihasználni a válság által megnyitott új világpiaci réseket és fokozottan törekszik arra, hogy a járvány okozta helyzet egy high-tech, zöld gazdaság felépítését segítse.
