Lassú növekedést és emelkedő államadósságot jósol Szlovákiának az Európai Bizottság
A hazai költségvetési szigorítások és a globális bizonytalanság rányomják a bélyegüket a szlovák gazdaság teljesítményére. Az Európai Bizottság frissen közzétett tavaszi gazdasági prognózisa szerint a szlovák reál-GDP növekedése 2026-ban is mérsékelt marad, mindössze 0,8 százalékos bővülést mutatva, ami megegyezik a tavalyi év bázisával. Brüsszel elemzése világossá teszi, hogy a gazdaság motorja a belső bizonytalanság és a kormányzati konszolidációs csomag miatt lényegében stagnál. Bár 2027-re már 1,5 százalékos növekedést vetítenek előre, a kilábalás dinamikája addig rendkívül törékeny marad.
A belső keresletet a lakossági terhek növekedése és a közel-keleti geopolitikai feszültségek egyaránt fojtogatják. Ebben a környezetben a beruházások legfőbb támaszát az uniós források jelentik, amelyek lehívása a várakozások szerint erős marad. A külkereskedelem terén a 2025-ös vámemelések hatásai még érezhetőek lesznek, így a kereskedelmi aktivitás érdemi élénkülése csak 2027-ben várható.
Pozitívum, hogy a nettó export a globális bizonytalanságok és az erős nemzetközi verseny ellenére is képes lesz némileg hozzájárulni az idei növekedéshez, miközben az infláció terén átmeneti emelkedéssel kell számolnunk: a fogyasztói árak növekedési üteme idén 4,3 százalékra ugrik, és csak jövőre szelídül 3,2 százalékra.
A munkaerőpiacon is véget érhet a korábbi aranykor. Bár a munkanélküliség tavaly történelmi mélyponton, 5,4 százalékon zárt, és bizonyos szektorokban továbbra is égető a munkaerőhiány – amit a külföldi munkavállalók magas száma sem tud teljesen orvosolni –, a gazdasági aktivitás lassulása miatt a munkanélküliségi ráta idén 5,7 százalékra emelkedhet. A lakosság pénztárcáját közvetlenül érintik a munka adóterheit növelő intézkedések és a közszférában tervezett bérbefagyasztások. Ennek következtében a reálbérek növekedése idén enyhén negatív tartományba fordul, és csak 2027-ben állhat újra növekedési pályára a lakossági vásárlóerő.
A költségvetési hiány alakulása szintén komoly aggodalomra ad okot. Bár az államháztartási deficit tavaly a vártnál kedvezőbben alakult – a GDP 4,5 százalékára csökkent a katonai kiadások mérséklődésének, valamint az áfa- és társaságiadó-módosításoknak, illetve a pénzügyi tranzakciós adónak köszönhetően –, a javulás csak átmeneti.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a deficit idén 4,6 százalékra nő, 2027-ben pedig – változatlan gazdaságpolitika mellett – elérheti a 5,4 százalékot. Ez a romló tendencia elsősorban a védelmi kiadások emelkedéséből és az uniós projektek kötelező hazai társfinanszírozásából adódik.
A kormány 2026-os konszolidációs stratégiája a közszféra béreinek befagyasztása mellett a bevételek növelésére fókuszál. Bevezetik a progresszívebb személyi jövedelemadót, felére csökkentik a magáncélra is használt céges autók áfa-visszaigényelhetőségét, és egyszeri adóamnesztiát hirdetnek a történelmi adótartozásokra.
Ezen intézkedések nettó költségvetési hatását ugyanakkor gyengítik a kiadási oldalon megjelenő új tételek, különösen a pedagógusbérek emelése és az energetikai támogatási programok kiterjesztése. Mivel a strukturális reformok elmaradnak, Brüsszel arra figyelmeztet, hogy a szlovák államadósság veszélyes pályára kerül: a tavalyi 61,4 százalékról idén 63,7 százalékra, 2027-re pedig a GDP 66,9 százalékára duzzadhat.
