Lakásépítési válság: húszéves mélypontra süllyedt a piac Pozsonyban
A szlovákiai lakásépítés a 2025-ös második negyedévben újabb súlyos visszaesést produkált, amely jól mutatja, mennyire törékeny lett az ágazat az elmúlt évek gazdasági változásai közepette. Az országban mindössze 3 717 lakás készült el, ami a legalacsonyabb szám 2017 óta, és közel 15 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A hosszú távú tízéves átlaghoz mérve is kilenc százalékos a lemaradás.
A legdrámaibb fordulat a főváros régiójában következett be. A Pozsonyi kerület, amely eddig a lakásépítési statisztikák éllovasa volt, most 22 év után először esett 440 elkészült lakás alá, mindössze 434 új ingatlan került kulcsrakész állapotba. Ez közel 60 százalékos zuhanás az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A kontraszt különösen éles, ha felidézzük, hogy a korábbi években a második negyedévekben rendszerint több mint ezer lakást adtak át a régióban.
A visszaesés nem csupán a befejezett építkezéseket érinti. Az új beruházások elindítása is jelentősen lassult: a negyedévben 4 043 lakás építése kezdődött el, ami öt éve nem látott mélypont.
Ez éves összehasonlításban 12,5 százalékos, a hosszú távú átlaghoz mérve pedig 23 százalékos csökkenés. Az új építkezések 60 százaléka családi házban zajlik, ami arra utal, hogy a fejlesztők egyre inkább a kisebb, egyéni beruházások irányába tolódnak el, miközben a nagyobb lakóparkok megvalósítása megtorpant.
A regionális kép erősen széttartó. A nyolc kerület közül ötben kevesebb lakás épült, háromban több, de érdemben csak a Nyitrai kerületben, ahol 41 százalékos bővülést mértek. Ugyanakkor Nagyszombat, Zsolna és Kassa térségében több mint 40 százalékkal esett vissza az új építkezések száma, ami jelzi, hogy az ágazat problémái országos szinten jelentkeznek, még ha eltérő intenzitással is.
Június végén országszerte több mint 77 ezer lakás volt építés alatt, ami éves szinten közel három százalékos csökkenést mutat, de a tízéves átlaghoz képest 1,7 százalékos növekedést jelent. Ez arra utal, hogy a már folyamatban lévő projektek egy része még tartja magát, de az új beruházások hiánya a következő években látványosan éreztetheti hatását.
Az első félév összesített adatai különösen borúlátóak. 6 836 új lakás épült, ami 19 százalékkal kevesebb, mint egy éve, és 17 százalékkal marad el a hosszú távú átlagtól. Az új építkezések száma 7 241 volt, ami 14,5 százalékos éves visszaesés, és 25 százalékkal kevesebb a tízéves átlagnál. Ez a kettős csökkenés – kevesebb befejezett és kevesebb újonnan indított beruházás – komoly figyelmeztetés arra, hogy a szektor nem egyszerűen átmeneti nehézségekkel küzd, hanem tartós válságba sodródhat.
A visszaesés mögött több tényező áll. A magas kamatkörnyezet miatt drágább a finanszírozás, a kivitelezési költségek az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, az engedélyezési folyamatok lassúsága pedig sok beruházót eltántorít a nagyobb projektek elindításától. A befektetői bizalom is megingott: sok fejlesztő inkább kivár, mert nem látja biztosítottnak, hogy a vásárlóerő a magas árak mellett is elégséges lesz.
A legnagyobb paradoxon, hogy a kereslet közben nem csökkent érdemben, főként Pozsonyban és környékén, ahol a munkaerőpiac és az életszínvonal miatt továbbra is erős a lakhatási igény. A kínálat visszaesése így csak újabb árnövekedést generál, még nehezebbé téve a fiatalok és a középosztály számára az önálló otthon megteremtését.
Ha a trend nem fordul meg, Szlovákia lakáspiaca néhány éven belül kritikus kínálati problémákkal nézhet szembe. A kormányzatnak sürgősen olyan intézkedéseket kellene hoznia, amelyek egyszerre ösztönzik a beruházásokat, csökkentik az adminisztratív terheket és elősegítik a megfizethető lakások építését. Enélkül az ország egyre távolabb kerül attól, hogy választ adjon a fiatal generációk lakhatási válságára, miközben a piac lassan eléri a fenntarthatatlan szintet.
