Krajniak úgy érzi, cselekedni kell, de...
A munkaügyi miniszter eddig nem tartozott a legsikeresebb politikusok közé. Voltak ugyan tervei, amelyekkel a lakosság gazdasági terheit szerette volna enyhíteni, a koalíciós partnerek azonban sokszor nem voltak társak ebben. A nagy kérdés, hogy mi lesz az infláció hatásait enyhítő csomagjának a sorsa.
Hosszú várakozás után múlt csütörtökön mutatta be a sajtó képviselőinek a tervezett intézkedéseket, amelyek 133 millió euróba kerülnének az államkasszának.
Elméletileg a kormánypártok támogatják az ötletet, csak éppen meg kell találni rá a forrást.
Az egyik ötlet szerint az alkohol, a szerencsejáték és dohányáru plusz adójából lehetne fedezni a költségeket, amelyek első ránézésre nem tűnnek olyan magasnak a szlovák állam bevételeihez képest.
Ez talán abból ered, hogy az állam csak a leginkább rászorulóknak akar segíteni. Célzott megoldást javasol tehát Milan Krajniak miniszter, az anyagi szükséghelyzetben élők mellett leginkább a gyermekeket nevelő szülőket támogatná.
Minden érintett 100 eurós támogatást várhatna, amelynek június végéig meg kellene érkeznie.
A szakértők szerint a célzott csoportok valóban segítségre szorulnak, de arra oda kell figyelni, hogy a pontos kritériumok mellett ne essenek majd ki a támogatásból olyan érintettek, akik valóban rászorulnak minden plusz euróra. A szűkre szabott kritériumok alapján ugyanis ez előfordulhat.
A másik oldalon, a politikai szintéren is megjelentek az ellenvélemények, felróva a kormánynak a késlekedést és a támogatási csomag vérszegénységét.
Tegyük hozzá, nem minden alap nélkül, hiszen a szomszédos országok politikai elitjei érezhető módon próbáltak könnyíteni az inflációs teher súlyán például árstoppal vagy adócsökkentéssel.
Szlovákiában azonban csak a kommunikáció szintjén hallottunk emberközpontú intézkedésekről.
A bemutatott segítségnyújtás legnagyobb veszélye pedig az, hogy egyszeri, vagyis túlzottan nem változtatja meg az érintettek anyagi helyzetét, miközben a növekvő költségek havi szinten merülnek fel.
A változtatások kora viszont még nem jött el a Heger vezette kormányzatban, így az átfogó megoldások keresése is tolódik, mert a lyukak befoltozása ugyan olcsóbb, de igazából nem adnak választ senki kér(d)éseire. Az ilyen segítség csak kommunikációs szempontból ér valamit, de
ahogy azt az ellenzék is megjegyezte, több hónapnyi áremelések időszakában a száz euró inkább csak a helyzet kigúnyolását jelenti.
Egyelőre persze nem tudjuk, milyen módon igyekszik majd a kormány visszafogni az egyre nagyobb elégedetlenséget, amely már nem csak a rosszabb anyagi helyzetben lévők irányából tapasztalható.
Országunk vezetői akkor tennék jól, ha elkezdenék figyelni az állampolgárok mindennapjait!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/15. számában.
