Közelebb az átlag, de még mindig magas a költségvetési hiány
Mérséklődött Szlovákia költségvetési hiánya, de a javulás mögött több egyszeri tényező áll, mint valódi fordulat. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) friss elemzése szerint a deficit 2025-ben 4,5 százalékra csökkent a GDP arányában, ami közel egy százalékpontos javulást jelent az előző évhez képest. Ezzel Szlovákia már kevésbé lóg ki az európai mezőnyből, de továbbra is az átlag felett teljesít – méghozzá nem jó értelemben.
Az Európai Unióban a költségvetési hiány átlagosan 3 százalék körül alakul, így a szlovák adat még mindig jelentősen meghaladja az uniós normát. Bár a különbség csökkent – részben azért is, mert több európai ország pénzügyi helyzete romlott –, Szlovákia továbbra is a magas hiánnyal működő gazdaságok közé tartozik.
A javulás hátterében több tényező húzódik meg. Az állam kevesebbet költött energiakompenzációra, miközben a konszolidációs intézkedések – például adóemelések és új adónemek bevezetése – is hozzájárultak a bevételek növeléséhez. Ezek közül kiemelkedik az áfaemelés és a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, valamint a társasági adó növelése.
A kép azonban korántsem egyértelműen pozitív. A hiány csökkenésében jelentős szerepet játszottak átmeneti tényezők is: például a katonai beszerzések egy részének elhalasztása, illetve egyszeri bevételek, mint egy váratlan osztalék. Ezek rövid távon javítják a számokat, de később újra megjelennek a kiadási oldalon.
Külön problémát jelent a vártnál gyengébb adóbeszedés. Az indirekt adók – elsősorban az áfa – bevételei elmaradtak a várakozásoktól, amit részben a visszafogott lakossági fogyasztás, részben az adórendszer hatékonyságának romlása magyaráz. Az újonnan bevezetett adók, például a tranzakciós illeték sem hozták a tervezett bevételeket.
A kiadási oldalon vegyes a kép. Az állam spórolt a szociális kiadásokon és bizonyos működési költségeken, ugyanakkor a közszféra bérei tovább nőttek, részben egyszeri juttatások és különféle pótlékok révén. Emellett a közszférában dolgozók száma is emelkedett, különösen az egészségügyben és az oktatásban, ami hosszabb távon újabb nyomást helyez a költségvetésre.
Az államadósság szintje szintén figyelmeztető. 2025-ben elérte a GDP 61,4 százalékát, ezzel Szlovákia átlépte a maastrichti 60 százalékos küszöböt. Bár ezzel még nem tartozik a legeladósodottabb országok közé, egyértelműen a középmezőny felső részébe került.
Európai összevetésben a kép kettős. Miközben több ország – például Görögország vagy Ciprus – csökkenteni tudta az adósságát, addig a legtöbb államban tovább nőtt az eladósodottság. A költségvetési fegyelem tehát uniós szinten sem egyértelmű tendencia.
A legfontosabb kérdés most az, hogy a jelenlegi javulás fenntartható-e. A szakemberek inkább óvatosak: a deficit csökkenése részben valódi intézkedések eredménye, de jelentős részben egyszeri hatásoké. Ez azt jelenti, hogy a következő években újra erősödhet a nyomás a költségvetésen.
Szlovákia tehát közelebb került az európai átlaghoz – de nem azért, mert látványosan megerősödött, hanem mert a többiek is gyengültek. Ez pedig nem az a pozíció, amire hosszú távon építeni lehet.
