Kormányzatilag támogatott drágulás
Szlovákia 2026-ban nemcsak abba az irányba tesz további lépést, hogy egyre több témában korlátozza az állampolgári véleménynyilvánítást, hanem eközben tovább növeli az emberektől járulékok formájában beszedett pénzt is. A bérek egyre nagyobb része kerül az államkasszába, miközben azok számára is szűkül a mozgástér, akik egyéni vállalkozóként próbálnának kedvezőbb adózási környezetet találni. Csakhogy a vállalt nagyobb bizonytalanságért cserébe ma már jóval kevesebb haszon ígérkezik, mint korábban.
A költségvetési konszolidáció 2026-ban éri el a csúcsát. Társadalmi hatását ezúttal sem egyetlen döntés vagy egyetlen ágazat okozza, hanem több, egymást erősítő folyamat találkozik össze, amelyek végül a családok mindennapjaiban csapódnak le. A hivatalos magyarázatok következetesen az inflációra, a geopolitikai környezetre, az előző kormányok ballépéseire és a „szükséges konszolidációra” hivatkoznak, a valóság azonban ennél jóval prózaibb: egyre több minden kerül többe, miközben az életszínvonal nem emelkedik vele együtt.
Az egyik leglátványosabb áremelkedés az építőiparban várható. A szakmai szervezetek szerint 2026-ban tovább nőnek az építési költségek, ráadásul nem átmeneti jelleggel. A cement, a beton, a kőanyag, az energia és a szállítás ára már eddig is emelkedett, most pedig újabb állami terhek rakódnak mindezekre.
A harmadik konszolidációs csomag részeként bevezetett kőanyag-kitermelési díj közvetlenül beépül az alapanyagárakba, ami dominószerűen drágítja a betont, azon keresztül pedig szinte minden építkezést.
Ez nemcsak az autópályák és a nagy állami beruházások költségeit növeli, hanem a lakásépítést, a felújítást és a karbantartást is. Ennek az lehet a következménye, hogy az építkezés és a felújítás egyre inkább a tehetősebbek kiváltsága lesz. Tegyük hozzá, mindez egy olyan időszakban történik, amikor eltűnnek a hiteltámogatások, a kamatkörnyezet magas, és a nagyobb városokban a fiatalok egyre kevésbé képesek saját ingatlant vásárolni. Lehet persze azzal védekezni, hogy egyébként is nálunk az egyik legmagasabb a saját ingatlanok aránya Európában és ez a változás normális, de tudjuk, hogy ez a magyarázat nem állja meg a helyét, illetve azt is tudjuk, ez a szocializmus egyik öröksége.
Ezzel párhuzamosan a rezsi is növekedik. Az árszabályozó hatóság szerint ugyan sikerült tompítani a piaci sokkok hatását, az árak azonban így is emelkednek. Az elektromos energia átlagosan közel három százalékkal, a gáz végső ára pedig a piaci folyamatok következtében akár harmadával is nőhet. A távhő esetében az éves emelkedés mérsékeltnek tűnik, a víz- és csatornadíjak esetében azonban növekvő terhekről beszélhetünk egy átlagos család esetében. Ezek az összegek külön-külön nem feltétlen sokkolók, együtt azonban azt eredményezik, hogy még a bérnövekedés hatása sem érződik majd. Ennek oka nemcsak az árak emelkedése, hanem az is, hogy a járulékterhek is nőnek.
A konszolidációs intézkedések részeként ugyanis többek közt bővül a személyi jövedelemadó progresszív rendszere. A jelenlegi 19 és 25 százalékos kulcsok mellett új adósávok lépnek hatályba. 30 százalékos adó terheli a 60 ezer eurót meghaladó adóalapot, míg a 35 százalékos kulcs a 75 ezer euró feletti jövedelmekre vonatkozik.
A magasabb adóterhelés elsősorban az átlag feletti jövedelműeket érinti, akik viszont megtehetik, hogy más országban fognak adózni, hiszen a havi 6-7 ezret keresők elsősorban globális vállalatok alkalmazottai.
A vállalkozásból és más önálló tevékenységből származó jövedelmek esetében ezek a magas adókulcsok csak 100 ezer eurós bevétel felett lépnek életbe. Ez alatt a jövedelemadó mértéke 15 százalék marad. A változások kiterjednek a munkaviszonyból, vállalkozásból, ingatlan-bérbeadásból, műalkotások felhasználásából és előadói teljesítményekből származó bevételekre is. A cél hivatalosan az állami bevételek növelése.
Ezzel egy időben 2026-tól egy százalékponttal, 4-ről 5 százalékra emelkedik a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka. Ez pedig mindenkit érint. A stagnáló fizetések mellett egyet jelent majd az alacsonyabb nominális bérrel. Az adókulcsok módosításával együtt ezek az intézkedések összességében növelik a munkát terhelő adó- és járulékterheket, ami közvetlen hatással van a munkaerőpiac működésére is.
A bérezés területén is jelentős változások lépnek életbe. Mivel a szociális partnerek nem jutottak megállapodásra, a minimálbér az automatikus mechanizmus alapján az átlagbér 60 százalékára emelkedik. Ennek eredményeként a minimálbér 915 euróra nő, ami egyetlen év alatt 99 eurós emelkedést jelent. A minimálbérhez kötött éjszakai és hétvégi pótlékok szintén automatikusan emelkednek. Ezzel együtt pedig számos szolgáltatás és termék ára is növekedni fog, elsősorban ott, ahol egyszerűbb manuális munkára van szükség.
A drágulás azonban nem áll meg az energiánál és a munkánál. A Szlovák Posta is árat emel, elsősorban a hagyományos levelek küldésénél. A hivatalos indoklás szerint csökken a levélforgalom, miközben nőnek az üzemeltetési és biztonsági költségek. Ennek következményeként a klasszikus postai szolgáltatások drágábbá válnak, miközben az állami vállalat az online feladást próbálja előtérbe tolni. Ez papíron modernizáció, a gyakorlatban azonban újabb társadalmi csoportokat érint hátrányosan, különösen azokat, akik nem digitális csatornákon intézik az ügyeiket.
A 2026-os év így nem válságév a klasszikus értelemben. Nem omlik össze a gazdaság, és nem szabadul el hirtelen az infláció. A mértéke viszont kérdéses. A drágulás csendes, folyamatos és mindenhová beépül: a lakásárakba, a rezsiszámlákba, a szolgáltatások díjaiba. Nem egyszeri sokk formájában jelentkezik, hanem lassú elszegényedésként, amelyhez nehéz alkalmazkodni, mert nincs egyetlen pont, ahol meg lehetne állítani.
A kérdés ezért nem az, hogy pontosan mennyivel nőnek az árak, hanem az, hogy meddig bírja ezt a tempót a társadalom anélkül, hogy az életszínvonal érezhető romlása politikai és gazdasági következményekkel járjon. 2026 ebből a szempontból nem a megoldások, hanem a figyelmeztetések éve lesz, amit érdemes lenne fontolóra vennie a kormánynak.
Megjelent a Magyar7 2026/1-2.számában.
