Kollár bérlakásai jelenthetik a megoldást?
Az alacsonyabb jövedelemből élők számára az elmúlt évben az élelmiszerek drasztikus drágulása, a fiatalabb korosztálynak pedig leginkább a lakáshitelek törlesztőrészleteinek emelkedése jelentette a legnagyobb gazdasági kihívást. Sajnos úgy tűnik, az idei év sem hoz kedvező változást egyik csoportnak sem.
A kellemetlenségek hátterében ezúttal is az inflációt kell keresni. Azt pedig elsősorban az orosz–ukrán háború gyorsította fel, így néhány létfontosságú élelmiszerért akár másfélszer annyit kell fizetnünk idén, mint egy évvel korábban. A lakáshitelek esetében pedig egy átlagos, 100 ezer eurós, 30 éves lekötésű hitel havi törlesztőrészlete 320 euróról körülbelül 470 euróra emelkedett.
Az ingatlanok tulajdonosai viszont látszólag előnyben vannak, ha ugyanis a hitelük lekötése még nem járt le, akkor napjainkban ebből egyelőre sokat nem tapasztalnak. Ellenben azok, akik most akarnak lakást vásárolni, szinte lehetetlen helyzetbe kerültek. A vásárlás jóval drágább hitellel valósulhat meg, mint akár egy évvel ezelőtt; de még ha be is vállalnák a magasabb havi részleteket, az ingatlanpiacon és a hitelpiacon bekövetkezett folyamatok nem biztos, hogy mindezt lehetővé teszik.
A magasabb árak mellett ugyanis szigorodtak a hitelhez jutás feltételei, így a fiatalabb korosztály az alacsonyabb jövedelme, a 40 fölöttiek pedig koruk miatt jutnak nehezebben új, vagy refinanszírozott hitelhez.
Ebben a helyzetben két lehetőség van. A családi ingatlan, vagyis a szülők otthonának elzálogosítása a vásárolt ingatlannal egyidejűleg, amellyel elérhető a magasabb hitelkeret. Ez azonban még nem oldja meg a magasabb havi részletek fizetését. Így aztán a legtöbben maradnak albérletben, amelyek szintén megdrágultak. Néhány évvel ezelőtt még nem igazán voltak népszerűek az albérletek, hiszen a hitel havi törlesztőrészlete és a rezsi költsége együtt a legtöbb helyen alacsonyabb volt, mint az albérlet ára, így aki számára a körülmények engedték, inkább saját ingatlant vásárolt banki segítséggel. Akkor sem kerül bajba a vevő, ha hosszabb távon nem tudta törleszteni a hitelt, megmaradt számára az eladás lehetősége, amely a legtöbb esetben gyorsan ment az olcsó hitelek időszakában.
Ennek a korszaknak most a drágább hitelek miatt vége, s a bérlemények iránti igény hatalmasat emelkedett. Ez pedig hatással volt azok árára is. Az egyik januári felmérésből kiderült, az elmúlt évben 35 százalékkal emelkedett az albérletek ára.
A sok ok közül az egyik az orosz–ukrán háború, hiszen a harcok kitörése után rengeteg menekült érkezett Szlovákiába, közülük sokan albérletben laknak a mai napig, ha sikerült munkát találniuk a régióban, vagy volt megtakarított pénzük. A másik oldalon a háborúra adott válaszok olyan válságot okoztak, amely magasba repítette az energiaárakat, ezeket pedig a tulajdonosok a bérletek szintjén is megjelenítették.
Ettől függetlenül a bérlemények iránti igény továbbra is jelentős, változás pedig rövid távon nem nagyon várható, hiszen az Európai Központi Bank tovább emeli az alapkamatot, ez pedig a hazai lakáshitelek kamatlábaiban is megmutatkozik majd. Az már más kérdés, hogy az emelés milyen mértékű lesz idén, de a legtöbben azt várják, hogy a jelenlegi átlagos 3 százalékos kamatszintről eljuthatunk 4-5 százalékra.
Ebben a helyzetben úgy tűnhet, a Sme rodina által szorgalmazott állami bérlakásprogram a legjobb időben érkezik. Egyelőre azonban még nem áll egyetlen ház sem, csak annyi biztos, sikerült előszerződéseket kötniük két nagybefektetővel. A BWSG és a Kooperatíva kilencezer bérlakás építését vállalta mintegy 1,5 milliárd euró értékben.
Januárban elindították a bérlakás iránt érdeklődők regisztrációját, és a nyilvános információk szerint már az első napon négyezren jelezték igényüket. A közzétett űrlap csupán a kezdeti igények felmérésére szolgált, a következő lépés az ajánlatok közzététele lesz, amikor az érdeklődők a kiválasztott lakást le is foglalhatják.
Elsősorban Pozsony, Nyitra és Nagyszombat megyékben mutatkozik nagyobb igény bérlakásokra. A hivatalos ígéretek szerint a havi bérlet ára 62 százalékkal olcsóbb lesz, mint a jelzáloghitel törlesztőrészlete.
Az nyilvánvaló, nem tervezés alatt lévő épületekről van szó, hanem olyanokról, amelyek már elkészültek vagy befejezés előtt állnak. Szerintem arra is ügyelni fognak a Sme rodina politikusai, hogy az első bérlők még a választások előtt beköltözhessenek.
Arról már írtunk lapunk hasábjain, hogy bérlakások elsősorban a megyeszékhelyekhez közel épülnek majd, illetve ott, ahol sok munkahely van.
A regionális problémákat nem fogja megoldani a bérlakás-építési program, annál inkább gyorsíthatja a keletről nyugatra költözést, s azon belül a már így is erőteljes csallóközi betelepülést.
Az ingatlanpiac egésze szempontjából viszont a legfontosabb kérdés az, milyen gazdasági intézkedéseket hoz idén a kormány. A pénzpiacon ugyanis romlott Szlovákia megítélése, eladósodottsága tovább mélyül, így aztán az olcsó hitelek országából gyorsan a drága hitelek országává válhat, ahol 6-7 százalékos növekedéssel kell számolnunk a lakáshitelek esetében. Azzal a legtöbb szakértő egyetért, hogy amíg nem sikerül megállítani az infláció növekedését, addig a kamatlábak emelkedni fognak; ha pedig a recesszió húzza be a féket, akkor ugyan megállhat az infláció növekedése, de a gazdasági visszaesés az élet minden területén érezteti majd a hatását.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/5. számában.
