Kis falvak helyi bolt nélkül- legfőbb ideje foglalkozni a vidékkel
Már a szlovák sajtó is elkezdett foglalkozni azzal a több éve húzódó gonddal, hogy a vidéki térségekben, a kis falvakban, és főleg a legalacsonyabb jövedelemmel bíró éhségzónákban megszűnnek a helyi boltok. Az amúgy is kiszolgáltatottabb vidéki, és jellemzően elöregedő lakosság kilométereket kénytelen megtenni egy-egy bevásárlásért.
Számtalan példát lehetne felsorolni, ahol a jellemzően 200-300 lelkes faluban több éve megszűnt a helyi bolt, a legközelebbi, jó esetben, csak a pár kilométerre lévő szomszédos faluban található, és teljesen jellemző, hogy a nagyobb eladó-területű üzletekbe, a szupermarketekben való bevásárlásért 10-20 kilométert is utazni kell.
Ez persze elsősorban a falvak elöregedő lakosságát érinti, hiszen a fiatalok, munkába járás közben - már ha van - megoldják a bevásárlást. Az öregedő lakosság pedig kevésbé mobilis, nem biztos, hogy autóba tud ugrani, a tömegközlekedés pedig olyan, amilyen.
A kis falvak mini boltjai viszont ebben a kategóriában sem tudtak labdába rúgni, bezártak.
Jó esetben, az ilyen falvakban még bejár a mozgó árus. Heti egy-két-három alkalommal, főleg friss pékárut, tejterméket kínál. Jó, ha heti egy alkalommal megjelenik a hústerméket árusító mozgóárus.
František Križan tanulmánya szerint, amely a Komensky Egyetem és Falvak és Városok Szövetségének együttműködésében készült,
Szlovákiában jelenleg 102 olyan község létezik, amelyben nincs semmiféle bolt. Ezen községek 62 százaléka 250 lakosnál kevesebbel bír. A mozgó árusok pedig csak ezen községek hét százalékát látogatják.
A kereskedők szövetsége szerint, viszont jóval több község küzd hasonló problémával.
A kereskedők nyitnának boltokat, de nem szeretnének folyamatos veszteséget termelni.
Az egyik megoldás lehetne, hogy az állam támogatná a kis falvak veszteséges boltjait. Hasonló példák már működnek Lengyelországban és Csehországban, illetve most indul Magyarországon egy ilyen program.
Az alapelv egyszerű, a kis falvak polgárainak is be kell biztosítani bizonyos szolgáltatásokat, és ha ez nem megy üzleti alapon, akkor támogatással kell azt segíteni.
A Falvak és Városok Szövetsége, még az előző ormány idejében, hasonló indítványt tett a vidék fejlődéséért felelős agrártárcának, de 13 hónap alatt csupán egy formális bizottság megalakítására futotta. A Szövetség ott is hagyta már az új kormányzat alatt a bizottságot.
A mezőgazdasági minisztérium úgy nyilatkozik, hogy keresik a megoldásokat, és azt főleg a mozgó árusokban látja. Egyik megoldás lehetett volna az élelmiszerhez való hozzájutás beépítése a megújulási reformtervbe. Ez nem történt meg, így a tárcának saját pályázati kiírást kellene megfogalmaznia.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős magyar kormánybiztos hétfőn jelentette be, hogy megnyílt az a 48 milliárd forintos pályázati keret, amellyel a kormány támogatja kistelepülési boltok létestését, fejlesztését a Magyar falu programban.
Erre a kiírásra azok a vállalkozások pályázhatnak, amelyek olyan településen működtetnek, illetve létesítenének üzletet, ahol a lélekszám nem haladja meg a kétezret.
Egy-egy üzlet esetében a vissza nem térítendő támogatás mértéke elérheti a 70 millió forintot, illetve egy több üzletet működtető vállalkozás akár 1,8 millió eurónak megfelelő összeget is elnyerhet - jelentette ki a kormánybiztos.
Az igénylőnek öt évre vállalnia kell az üzemeltetés fenntartását, illetve ösztönözni kívánják az alapvető cikkek árusításán túl egyéb szolgáltatások működtetését is, például vény nélküli gyógyszerek forgalmazását, a postai szolgáltatást, továbbá mezőgazdasági termékek, például takarmány értékesítését.
Magyarországon 2379, kétezernél alacsonyabb lélekszámú település található; közülük 300-ban egyáltalán nem működik üzlet, és a többi is a megmaradásért küzd, hiszen nehezen veszi fel a versenyt a multikkal. Ebben a helyzetben egyaránt lehet támogatást elnyerni boltok létesítésére és fejlesztésére.
Gyopáros Alpár arról is szólt, hogy a támogatási összeg akár ezer üzlet fejlesztésére, létesítésére is elegendő lehet.
Az előzetes igényfelmérés során, több mint ezer településről, több mint 1100 üzemeltető jelezte érdeklődését.
Persze ez csak a falvak egyik gondja…
A magyar kormány négy újabb pályázatot írt ki a múlt héten kisléptékű falusi fejlesztések támogatására;
egyebek mellett járdaépítésre, orvosi eszközök beszerzésére, kommunális eszközökre, valamint tanyai és falugondnoki buszok beszerzésére,
7,5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyben szintén ezer nyertes pályázóval számolnak.
De ebbe a programba illeszkedik bele az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik programja, amellyel
a beruházásokat szeretnék ösztönözni a falvakban.
A tavasszal induló 25 milliárd forintos keretösszegű programban egy-egy, tíznél kevesebb embert foglalkoztató cég 2-10 millió forintot kaphat, és a forrás kombinálható a 10 milliós újraindítási gyorskölcsönnel. Ezt egyebek mellett bérekre, gépekre, műhelyekre, információs technológiai fejlesztésekre és képzésekre is fordíthatják.
A Magyar falu program célja, hogy segítse élhetővé tenni a kisfalvakat, csökkentse, megállítsa a kis települések elsorvadását.
Hároméves fennállása óta a programra eddig 600 milliárd forintot fordított a kormány.
Ebbe a programba beleilleszkedik a falusi csok is, amellyel 2019 júliusi indulása óta csaknem 20 ezer család élt, 100 milliárd forint értékben.
Alacsonyabb rendű állami utakat 2500 kilométer hosszúságban újítottak vagy újítanak fel. Folyamatosan írnak ki pályázatokat önkormányzatoknak, egyházközségeknek, civil szervezeteknek, két év alatt 12 ezer nyertest hirdettek, 130 milliárd forint értékben indítottak fejlesztéseket; renováltak majdnem 3 ezer falusi épületet, intézményt - például szolgálati lakást, óvodát, iskolát -, hogy legyenek orvosok, pedagógusok.
