Kinek nem segít majd a jelzáloghiteleseket érintő támogatás?
Nem feltétlenül csak a jelzáloghitelekkel rendelkezőknek segít majd azzal a támogatással a kormány, amely a lakáshiteleknél megemelkedett kamatlábak okozta plusz kiadásokat akarják enyhíteni.
A tervezet bemutatása után erről több szakember is véleményt formált, sőt, már a parlamenti körökben is egyre több a kritikus hang.
Az már a választások előtt nyilvánvaló volt, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők kompenzálása Robert Fico egyik fő terve lesz esetleges győzelme esetén, és így is történt. A héten aztán kiderült, az új állami szociális segély összege a lakáshitel-törlesztőrészlet emelésének 75 százaléka lehet, legfeljebb havi 150 euró. Ez a Pénzügyminisztérium (MF) több, a lakáshiteltörlesztések támogatásával kapcsolatos törvénymódosításából következik, amelyet pénteken hagyott jóvá a parlament. A javaslatot gyorsított eljárásban tárgyalták.
A jövőben lehetőség nyílik az államháztartási törvényben az adott költségvetési évre eltérő mértékű hozzájárulás megállapítására. A hozzájárulás nyújtásához meg kell határozni a jogosult és a hitelfelvevő társkeresetének felső határát, mégpedig a szlovák gazdaságban foglalkoztatott munkavállaló havi átlagbérének legfeljebb 1,6-szorosában.
Az elemzők szerint a törvénytervezet egyik problémája éppen az volt, hogy csak a régi szerződésekre vonatkozik, ami azt is jelenti, ha valaki a jobb kamatláb miatt bankot szeretne váltani, akkor a támogatást nem igényelheti. Ebből adódóan az eredeti bankjánál kell maradnia, ha a támogatással élni szeretne, természetesen ha jövedelme nem haladja meg az előírt határt.
Ez az átlagbér 1,6-szorosa egyébként viszonylag kedvező kritérium, mert a munkavállalók jelentősebb része számára lehetőséget kínál, így valóban többen igényelhetik a támogatást, akiknek szüksége lenne rá. Más kérdés, hogy az egész adminisztrációja a támogatás igénylésének több millió eurót igényel majd az államkasszából, amely ellen kritikát fogalmazott meg az SaS is.
A legnagyobb probléma viszont nem ez, hanem az a feltétel, amely szerint csak régi hitelszerződésre vonatkozhat a támogatás, mert így a bankok könnyebben emelhetik a kamatlábakat (valamiből a banki különadót is finanszírozni kell), mert az ügyfelek úgy is náluk maradnak, ha az állami segítségre pályáznak. Más kérdés, hogy a matematika majd mit mutat, kiknek fog valóban segíteni a maximum 1800 eurós állami hozzájárulás, de az egyértelmű, kiknek nem.
Az átlagbér 1,6-szorosánál többet keresőket nem érinti, akik eddig nem tudtak felvenni hitelt, mert kereseti lehetőségeik ezt nem engedték meg, akik hitel nélkül akartak ingatlan vásárolni. Utóbbiaknak azért sem, mert az állami közbelépés feljebb nyomhatja az ingatlanárakat, mivel sokan úgy számolnak majd, van olyan forrás, amit nem nekik kell állniuk.
A kialakított rendszer tehát nem tökéletes, de ha a bonyolult adminisztráció ellenére gördülékenyen működik majd, akkor több ezer családnak fog segíteni, de nyilvánvalóan inkább a középosztálynak. A fontosabb kérdés viszont az, mennyire befolyásolja majd a teljes piacot, akár a banki kamatok vagy az ingatlanárak területén, mert ha már mindannyian hozzájárulunk az ilyen támogatáshoz, az sem mindegy, hányszor fizetjük meg annak árát.
