Kínai exportnyomás és az euróövezet kihívásai
Az euróövezet gazdasága kettős szorításban van: egyrészt az amerikai védővámok és az erősödő euró jelentette kihívásokkal kell megküzdenie, másrészt a kínai exportstratégia egyre agresszívebb jelenléte nehezíti a helyzetét. A kínai gazdaság az amerikai 30%-os védővámok ellenére is megőrizte exportnövekedési ütemét, mivel képes volt gyorsan és hatékonyan új piacokra átterelni termékeit.
A kínai sikert a termékek árának drasztikus csökkenése magyarázza. Míg a világ számos exportőre stabilizált árakkal dolgozik, addig Kína 2022 közepe óta közel 20 százalékos exportár-csökkentést hajtott végre. Ez a tudatos árháború nemcsak a jüan reálárfolyamának gyengülését eredményezte, hanem tartós versenyelőnyt biztosított a kínai gyártóknak. Az eurózóna ezzel szemben az erősödő euró és a dollárban számolt exportárak emelkedése miatt veszíti el árversenyképességét.
A háttérben strukturális problémák állnak. A kínai ipar stratégiai ágazataiba – különösen az elektromobilitásba – ömlő hatalmas állami és magánberuházások túltermelést idéztek elő. A gyenge belföldi kereslet nem képes felszívni a felesleget, ezért a kínai cégek rákényszerülnek, hogy a globális piacra öntsék az árut – mégpedig nyomott áron. Ez nemcsak az európai gyártókat, hanem a világ egész kereskedelmi rendszerét átrendezi.
Az autóipar erre élő példa. Míg néhány éve Kína még nettó importőr volt a személyautók piacán, mára az elektromos járművek gyártásában elért technológiai áttörések révén négyszer annyi autót exportál, mint amennyit importál. Ez alapjaiban rengeti meg az európai autóipar pozícióit, különösen Németországét, amely hagyományosan a világ egyik legnagyobb autóexportőre.
Kína exportpolitikája nem rövid távú piaci manőver, hanem egy tudatos, államilag is támogatott stratégia, amely a globális gazdasági erőviszonyokat hivatott átformálni. Az árháború és a túltermelés nemcsak az árakat nyomja le, hanem az európai gyártókat is nehéz helyzetbe kényszeríti, akik a magasabb költségek, a szigorúbb környezetvédelmi normák és az erős euró miatt vesztésre állnak ebben a versenyben.
Az eurózóna számára a kihívás kettős: egyrészt meg kell őriznie saját iparának versenyképességét – akár célzott támogatásokkal, akár új kereskedelempolitikai eszközökkel –, másrészt ki kell használnia a technológiai innovációban rejlő lehetőségeket. Ha erre nem kerül sor, a kínai árnyék az európai gazdaság növekedési kilátásait hosszú távon is beárnyékolhatja.
