Kik vándorolnak be Magyarországra?
Ezt a kérdést vizsgálta Devecsai János a Növekedés.hu portálon az Ezrével vándorolnak be a németek Magyarországra című cikkében, melyben leszögezi, hogy „a bevándorlók többségét nálunk az ukrán, a román, a német és a szerb állampolgárok teszik ki”. A kérdés a szlovákiai magyarokat is érinti.
Devecsai János szerint a Buda határában fekvő Zsámbéki-medence olyan, mint egy szelet Erdély. A székely kapuk látványa errefelé egyáltalán nem ritkaság. A lakosság jó része ebben a régióban a II. világháború után kicserélődött. Errefelé a svábok helyére több helyen is székelyeket költöztettek. Az erdélyi magyarok pedig ma is szép számban költöznek ebbe a térségbe, és nem csak a főváros környékén fekvő falvakba jönnek szívesen. Jó pár közülük Budapesten vagy Csongrád-megyében építi ki az új életét.
– írja a Növekedés.hu.
Tegyük hozzá, hogy az elmúlt években jelentős kivándorlás történt Magyarországról, és csak az elmúlt években fordult a trend és haladta meg a magyar állampolgárságú Magyarországra bevándorlók száma a kivándorlókét. Ha az elmúlt tíz év adatait összesítjük, akkor a statisztikai hivatal mintegy 220,6 ezer kivándorlót tartott nyilván, illetve 227,7 ezer olyat, aki végleges letelepedési szándékkal tért haza. A bevándorlóknál külön jegyzik a nem Magyarországon született magyar állampolgárokat. Közülük az elmúlt tíz évben több mint százezren költöztek Magyarországra.
A magyar állampolgárok kivándorlását 2016-ban előzte meg a bevándorlás, igaz akkor még a külföldön születettek hathatós segítségével. Tavaly viszont már egyharmaddal többen vándoroltak haza, mit amennyien ki, sőt, több volt a hazai születésű bevándorló, mint a kivándorló.
Ebből a körből nem szabadna kifelejteni Ukrajnát és Szerbiát sem, hiszen ezekben az országokban is jelentős számban vették fel a magyar állampolgárságot.
A Növekedés.hu megállapítja hogy a külföldi állampolgárok bevándorlóként továbbra is főleg Romániából, Németországból, Szerbiából és Kínából érkeznek hozzánk. Ezen a téren egyetlen komoly változás állt be. Azután, hogy Ukrajnában valóságos népességi katasztrófa állt be és 10 év leforgása alatt 3,8 millió ember elhagyta az országot, itthon látványosan elkezdett nőni az ukrán bevándorlók száma. Ezt a trendet erősítette, hogy a válság előtt óriási szakemberhiány alakult ki.
A következő adatsorokban már a kettős magyar állampolgárok nincsenek beleszámolva. Először nézzük, az adott évben Magyarországra belépő, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra jogosító engedélyt kapott külföldi állampolgárt. 2019-ben több mint 55 ezer ilyen személyt tartottak nyilván. Érdemes megnézni mely országokból érkeztek.
Románia – 2713, Szlovákia – 1520, Szerbia – 2499, Ukrajna – 21 185.
A szomszédos országokon kívül sokan érkeztek Németországból – 2616, Olaszországból – 582 és Hollandiából – 470, illetve az EU-n kívülről még jelentős Oroszország – 928, Törökország – 1177, Kína – 2354, Vietnam – 1961, vagy USA – 1379.
Érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben 1195-en kértek Szlovákiából tartózkodási engedélyt, azóta számuk lényegében folyamatosan nő.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a külföldiek kivándorlásért is folyamodnak, és a Magyarországról Szlovákiába kivándorló külföldiek száma az elmúlt két évben több volt, mint amennyien bevándorlásért folyamodtak. Csak remélni lehet, hogy a felvidéki magyarok lassan hazatérnek.
A tartósan Magyarországon élő külföldiek száma majdnem elérte a 200 ezer főt. Ebben a kategóriában vezet Ukrajna – 30 316, majd Románia – 22 162. A szomszédos országok közül Szlovákia – 10 582, Szerbia – 4 989. Jelentős országok még Németország – 18 344 és Kína – 19 655.
Magyarország 2019 végével 9 773 ezer főt tartott nyilván. 1980-ban még 10,7 millió lakosa volt Magyarországnak, azóta folyamatosan több az elhalálozás, mint a születés. 1981-től összesen 1,224 millióval több volt az elhalálozás, mint a születés. A természetes fogyás 1998-től ezer lakosonként 4 főre emelkedett, és azóta lényegében ezen a szinten maradt.
Az, hogy a természetes fogyás aránya nem növekedett tovább robbanásszerűen, az nagyban köszönhető a határon túliak fiataljainak betelepülésének.
A ceauescu-éra, a szerbiai háború, majd a rendszerváltozás utáni évek fiatalok százezreinek áttelepülését hozták Magyarországra, adó- és járulékfizetőkké váltak, és nekik is köszönhetően fenntartható maradt a szociális ellátórendszer, és a költségvetés.
Viszont mindez a határon túli közösségeknél okozott fogyást, demográfiai lejtmenetet. Ebből kiindulva ezeknél a közösségeknél talán még indokoltabb a megmaradásért folytatott programok mellett egy demográfiai program, a gyermekvállalást, gyermeknevelést segítő program beindítása.
A felvidéki magyarság fogyására számítunk az elkövetkező népszámláláskor, és félő egy gyorsuló folyamatot fogunk észlelni, amelyben nem csak az asszimiláció, hanem az elvándorlás is jelentős tényező.
Ezt kellene megfordítani.
