Kifulladóban a lendület
Ha egy mondatban kellene elmondani, milyen volt Szlovákia gazdasága 2025-ben, azt mondhatnánk, hogy ugyan nem dőlt össze semmi, de alig van már benne lendület. A piacok bizonytalansága, a vámháborús fenyegetések utórezgései és a kényszerű költségvetési szigor egyszerre húzták lefelé a növekedést – miközben a hitelpiac és a bankrendszer meglepően stabil maradt.
A nemzetközi kereskedelemben fellépő feszültségek nem csaptak át teljes értékű kereskedelmi háborúba, ahogy az tavasszal várható volt, de a megemelt amerikai vámok így is hűtötték a globális kereskedelmet. Ráadásul Kína agresszívebben tolta rá a termékeit Európára, hogy pótolja az amerikai piacon elszenvedett veszteségeket – ez pedig az európai kontinens versenyképességi problémáit még inkább a felszínre hozta.
Ebben a közegben Szlovákia – amely alapból erősen export- és iparfüggő – kénytelen volt elfogadni a szűkülő mozgásteret.
Arra viszont fel kell készülni, hogy az ázsiai nyomás az ország számára olyan fontos autóipar területén még erősebb lesz, ami komoly gondokat okozhat a gyártóknak és beszállítóknak egyaránt.
A hazai gazdaság már másfél éve folyamatosan veszít a tempóból, és
a lendület megtorpanása 2025-ben vált igazán látványossá.
A második negyedévben a GDP-növekedés mindössze 0,7 százalék volt éves viszonylatban, a koronavírus-járvány óta a leglassúbb ütem. Az év végi adatok is várhatóan egy százalék alatt maradnak, így egyre nyilvánvalóbb, hogy valamin változtatni kellene. A növekedés motorja továbbra is a hazai fogyasztás volt, de ez is gyengülni kezdett a bizonytalan piaci viszonyok és a továbbra is magas infláció miatt. Az export sem volt képes stabilan húzni a GDP-t, sőt, nyártól már az autóexport is kimerülőben van.
A foglalkoztatás 2025-ben stagnált, az eddig tapasztalt javulás megállt.
Szlovákiában 2 millió 430 ezer munkavállaló van. A munkanélküliség 5,4 százalék körül mozgott, és az előrejelzések szerint a következő évben akár 6 százalék közelébe is felkúszhat. Jó hír azonban, hogy hosszabb távon ennél magasabb számokat nem várnak a szakemberek. Tegyük hozzá, a következő időszakban többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra, ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a külföldi munkavállalók száma növekvő tendenciát mutat. A változó munkapiaci hangulatot jól mutatja egy nagyon hétköznapi adat: 2025 júliusában nagyságrendileg ötödével kevesebb álláshirdetés volt, mint egy évvel korábban.
Az infláció Szlovákiában 2025 elején 4 százalék fölé került,
részben a konszolidációs intézkedések hatása miatt. Nyáron tetőzött, majd fokozatosan mérséklődött. A szolgáltatások és az élelmiszerek húzták felfelé az árakat, miközben az energiaárak – a stabilabb pálya és a támogatások miatt – kevésbé fokozták a nyomást.
2025-ben a fiskális konszolidáció komoly hatással volt a gazdaságra. A tervek szerint a 2024–2026 időszakra vonatkozó intézkedések összértéke megfelel a GDP 5 százalékának. Rövidtávon ezek az intézkedések ugyan hűtik a keresletet, de 2026-ban a családok, majd a kisebb vállalkozások terheit is bőven növelik, ami aztán az inflációban is megmutatkozhat.
A 2025-ös év egyik furcsasága, hogy miközben a gazdaság lassult, a lakossági hitelpiac élénkült.
A jelzáloghitelek növekedése gyorsult: 2025 szeptemberében 6,6 százalék körüli volt az éves növekedés, és a trend alapján 2026 tavaszára elérheti akár a 8-9 százalékot is. Az átlagos jelzálogkamat 2025 első három negyedévében 3-4 százalék között volt, ami enyhe csökkenést jelent. A lakásárak azonban tovább emelkedtek: 2025 szeptemberéig átlagosan körülbelül 12 százalékkal voltak drágábbak az ingatlanok, mint tavaly, s tegyük hozzá, az éves növekedés nyáron már lassult.
A hitelpiac alkalmazkodott a kialakult helyzethez, több lett a magasabb jövedelmű adós, többen tettek le nagyobb önerőt, és gyakrabban jelent meg társigénylő. Vagyis a rendszer nem úgy pörög, hogy „mindenki mindent hitelből”, hanem inkább úgy, hogy a vásárlók egy része okosabban, visszafogottabban viselkedik. Ez azonban azt is jelenti, egyre többen bérlakásba szorulnak, s ugyan már átadták az első állami bérlakásokat, de a piaci igényeket még mindig leginkább a kereskedelmi ajánlatok elégítik ki, persze jóval magasabb áron.
A 2025-ös év gazdasági sikersztoriját a bankrendszer írta.
A nemteljesítő hitelek aránya nagyon alacsony, a bankok tőkehelyzete erős, a likviditás összességében rendben van, még ha az élénkülő hitelezés kicsit lejjebb húzta is. A profitot főleg a kamatbevételek emelték. De van egy „csavar” is a történetben: nemzetközi összevetésben a hazai bankok jövedelmezősége elmarad az EU-átlagától, amiben fontos tényező a banki elvonások rendszere.
A bérből és fizetésből élők egy része fellélegezhet, mert a reálkeresetek az év első felében érezhetően javultak, az év második felére azonban a bizonytalanság gyorsan visszafogta a lendületet. A hitelesek nem buktak be tömegesen, de a törlesztési terhelés sokaknál továbbra is magas, ezért a rendszer érzékeny maradt. Egyeseknél a saját lakás még távolabbi álom lett az árak emelkedése miatt, miközben a hitel hozzáférhetőbb lett, ugyanakkor egyre inkább az jutott kölcsönhöz, aki több jövedelemmel, több önerővel, vagy jobb családi háttérrel rendelkezett.
A rövid elemzésünkből is kitűnik, az idei év Szlovákiában „stabil, de törékeny” volt.
A bankrendszer és sok háztartás jobb állapotban vágott neki az évnek, mint azt várták, csakhogy a növekedés folyamatosan lassul, az ipar külső szorításban vergődik, a költségvetés pedig olyan, mint a rendetlen konyha: egyszer csak muszáj lesz rendet rakni. Kérdés, hogy közben mennyi mindent törünk össze.
A cikk a Magyar7 hetilap 2025/51-52-es számában jelent meg.
