Kiemelt figyelmet kap a csallóközi energia?
Egyelőre nem tudjuk, milyen módon és mennyire hatékonyan tudja majd kezelni a Fico-kormány az energiakrízis újabb évét, de az egyre nyilvánvalóbb, hogy a bősi vízerőmű központi figyelmet kap a politikai hatalom részéről.
A bősi vízerőmű energiatermelő kapacitásának a jelentőségét, illetve a további fejlesztések terveit a kormányprogramba is belefoglalták, így nem meglepő ez a kiemelt figyelem. Erre a múlt héten Robert Fico külön is ráerősített, amikor a Duna közlekedési potenciáljának jobb kihasználásáról beszélt Bősön.
Ennek vonatkozásában tehát érthető, hogy az erőmű bal zsilipkamrájának ünnepélyes átadásán nem csupán a közlekedési és a környezetvédelmi tárca vezetője jelent meg, hanem maga a miniszterelnök is.
Jana Ježíková, az állami vízépítési vállalat megbízott vezérigazgatója a múlt csütörtöki ünnepélyes eseményen bemutatta, hogyan zajlott a bősi vízerőmű zsilipkamráinak a modernizálása, s milyen szerepet tölt be a bal kamra fejlesztése a teljes működés szempontjából. A kamra egyébként jelenleg próbaüzemben működik, az engedélyezési eljárás pedig vélhetően az év végéig befejeződik. A projekt célja az volt, hogy a hajók maximális biztonsággal haladjanak át a zsilipkamrán, emeljék a forgalmi kapacitást, és minimalizálják a meghibásodás veszélyét. A hidraulikus rendszert is korszerűsítették.
Robert Fico bősi nyilatkozata elején kiemelte, különös kapcsolata van a Dunával, sok olyan részét ismeri a folyónak, amelyet a legtöbben nem. A vízerőmű korszerűsítése után a Duna a mostaninál is fontosabb közlekedési útvonal lehet. Évente ugyanis körülbelül 15 ezer hajó, valamint 500 ezer utas halad át a zsilipkamrán, de ezek a számok a jövőben emelkedhetnek. Arra is kitért a kormányfő, hogy teljesen felújították az egyes betonelemeket, a zsilipkamrát működtető bonyolult szerkezeteket, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy az új zsilipkamra legalább 30 évig szolgálja majd a hajóközlekedést és az energiatermelést.
Robert Fico beszélt arról is, hogy más országokhoz képest nem használjuk ki a folyó közlekedési potenciálját, és ez a korábbi, sorrendben a harmadik kormánya által kezdeményezett projekt éppen ennek a rossz gyakorlatnak a felszámolását célozta. Ezért látogatott el most személyesen is Bősre, mert a vízerőmű műszaki helyreállítása a szükséges előfeltétele a vízforrásokból származó áramellátás stabilitásának. „A szlovák kormány tisztában van a vízerőmű jelentőségével. Vállalja, hogy támogatja és fejleszti a vízből, mint megújuló forrásból történő villamosenergia-termelést” – mondta a kormányfő.
Robert Fico miniszterelnök természetesen kitért arra is, hogy éppen az ő kormánya volt az, amely visszavásárolta az olasz Eneltől a Szlovák Villamos Műveket, egyben a bősi erőművet is, s a jövőben is az ország energetikai függetlenségéért fog dolgozni. Szavaiból kitűnt, a hazai vállalatokra akarnak támaszkodni, s így a bősi vízerőmű még fontosabb szerepet kaphat.
Tomáš Taraba miniszterelnök-helyettes, környezetvédelmi miniszter azzal egészítette ki a kormányfő szavait, hogy a vízenergia felhasználása területén Szlovákia az Európai Unió éllovasai közé tartozik.
A környezetvédelmi miniszter Július Binderre, a vízépítő vállalat egykori igazgatójára, az erőmű megépítőjére emlékeztetett, s mint mondta, „a bősi vízerőműnek köszönhetően egész évben biztosított a dunai közlekedés, és megakadályozhatók az árvizek”. A környezetvédelmi miniszter szerint mindez egyben óriási anyagi hasznot is jelent Szlovákia számára, arról azonban nem beszélt, milyen járulékos károkat okozott az erőmű a környék magyar lakosságának.
A bősi vízerőmű létesítményei 1992 óta üzemelnek, az összesen 720 megawatt beépített teljesítménnyel Szlovákia legnagyobb vízerőműve. A fejlesztések tovább folytatódnak, kérdés azonban, hogy milyen gyorsan és milyen hatással lesznek a Csallóközre.
Megjelent a Magyar7 2023/49. számában.
