Kiderült, hogy mikor jöhet a digitális euró
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa újabb mérföldkőhöz érkezett: a digitális euró projekt a következő, technikai előkészítő szakaszba lépett. A cél most már nem csupán az elméleti alapok megteremtése, hanem a konkrét felkészülés az első kibocsátásra.
A döntés a 2023 novemberében elindított előkészítő fázis sikeres lezárását követi, és az EKB szerint, ha a jogi keretek 2026-ban elkészülnek, 2027-ben indulhat a pilot tesztelés, míg a digitális euró 2029-re akár valósággá is válhat.
– fogalmazott a központi bank közleménye. A végső döntést az EKB Kormányzótanácsa csak a szükséges jogszabályok elfogadása után hozza meg.
Az EKB arra figyelmeztet, hogy a fizetési szokások gyors változása és a készpénzhasználat visszaszorulása új helyzetet teremtett: a lakosságnak szüksége van biztonságos, közösségi digitális fizetőeszközre, amely a készpénz értékeit – biztonság, anonimitás, elérhetőség – a digitális térbe ülteti át. Ugyanakkor a bank továbbra is támogatja az Európai Bizottság törekvését, hogy megőrizze és megerősítse a készpénzzel való fizetés jogát.
A következő időszakban az Euroszisztéma három fő területre fókuszál: a technikai háttér fejlesztésére, a piac bevonására és a jogalkotási folyamat támogatására.
„A digitális euró nem pusztán technológiai projekt, hanem stratégiai válasz Európa jövőjére. Lehetővé teszi, hogy az emberek a készpénz előnyeit a digitális korban is élvezzék. Növeli a pénzügyi rendszer stabilitását, csökkenti a kereskedők költségeit, és ösztönzi az innovációt a magánszektorban” – nyilatkozta Piero Cipollone, az EKB Igazgatóságának tagja, a digitális euró munkacsoportjának vezetője. Hozzátette: a projekt kulcsszavai a transzparenciaés a szoros együttműködés maradnak.
Az EKB számításai szerint a digitális euró fejlesztésének költsége mintegy 1,3 milliárd euró lehet az első kibocsátásig, amelyet jelenleg 2029-re terveznek.
A működtetés éves költsége 2029-től körülbelül 320 millió euróra tehető, amit az Euroszisztéma finanszíroz majd – hasonlóan a bankjegyek gyártási és kibocsátási költségeihez.
Mivel a digitális euró a készpénzhez hasonlóan közjószág, az EKB a kiadások fedezését a pénzkibocsátásból származó bevételekből (seigniorage) tervezi megoldani – még akkor is, ha a digitális euró forgalma kezdetben mérsékelt maradna.
Az euró tehát új korszakba léphet – ahol a pénz nem csupán fizikai valóság, hanem digitális bizalom kérdése is lesz.
