2023. március 29., 13:06

Kiderült, hogy mikor érhet véget a rohamos drágulás!

A szlovák gazdaság idén és jövőre növekedni fog, míg az infláció üteme lassul - számolt be sajtótájékoztatón Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke és Ódor Lajos, az intézmény alelnöke.

Most légy okos Hans
Illusztráció
Fotó: pixabay.com

A bruttó hazai termék (GDP) növekedése 2023-ban 1,3%-ot, jövőre 3,2%-ot, 2025-ben pedig 3%-ot kellene elérnie az előrejelzések szerint. Az infláció ugyanakkor idén 10,5%-on, jövőre 6,7%-on, 2025-ben pedig 4,8%-on állhat meg. 

„Szlovákiában fokozatosan csökkennie kell az inflációnak, decemberhez képest a kilátások ugyanakkor érdemben nem változnak. Az idei kétszámjegyű árnövekedés elsősorban olyan költségtényezőket vesz figyelembe, mint az energia, az inputok és a bérek. Az inflációs célhoz közelebbi megtérülést hátráltatják az energiaárak, amelyek feltételezésünk szerint csak az előrejelzési horizont végén érik fel a piaci árakat” – magyarázta Kažimír.

Szerinte a magas infláció átmenetileg visszafogja a háztartások vásárlóerejét, a gazdaságot pedig az európai források megnövekedett felhasználása viszi majd előbbre.

A pandémiás megtakarítások elfogytak, így nem számítunk a háztartások tavalyi erőteljes fogyasztására"

- mondta el a nemzeti bank elnöke.

Arra számítanak, hogy infláció mértékének csökkenésével majd újra növekedni a kezd a lakosság fogyasztása, amit a reálbérek növekedése is támogatni fog.

Kažimír szerint a külföldi környezet javult a decemberi kilátásokhoz képest. „A kedvezőbb külföldi környezet, az alapanyagok árának csökkenése és az alkatrészhiány enyhülése támogatja exportteljesítményünket. A világgazdaságnak azonban szembe kell néznie a még mindig viszonylag magas, bár lassuló infláció és a szigorúbb monetáris politika kihívásával. A nyersanyagárak újbóli emelkedése és a pénzügyi rendszer esetleges stresszhelyzet jelentős kockázatot jelent a globális fejlődésre és így gazdaságunkra nézve. A belföldi kereslet részeként a háztartások jobban korlátozhatják fogyasztói kiadásaikat” – tette hozzá.

Az árak szintjén fennáll a veszélye, hogy a ráfordítási költségek hosszabb ideig átkerülnek a fogyasztói árakba– mutatott rá a jegybankelnök.

Tisztázta: a munkaerőpiac kifogy a munkaerőforrásból, ami a tavalyi év második felében lassult a foglalkoztatás növekedésében. „A megüresedett állások nagy részét külföldi munkavállalók töltötték be. A következő hónapokban a fogyasztói kereslet lehűlése miatt a foglalkoztatás stagnálására számítunk" - tette hozzá Kažimír.

Ódor szerint az államháztartási előrejelzés 2023-tól jelentős romlást feltételez a közszféra gazdálkodásában.

Az előrejelzés horizontján a hiány fokozatos növekedése várható. A helyzet romlása elsősorban az energiaválság enyhítését célzó intézkedéseknek és a tartós jogszabályi intézkedéseknek köszönhető, különös tekintettel az általános forgalmi adó (áfa) és az ingyenebéd csökkentésének. A közszféra gazdálkodásában 2025-ben csak enyhe javulást várnak. Az államadósságnak a GDP 60 százalékos határáig kell nőnie az előrejelzési horizonton”

– tette hozzá Ódor.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.