Kiderült, hogy melyik korosztály lesz a megszorítások igazi vesztese!
A közelmúltban jóváhagyott jövő évi konszolidációs intézkedéscsomag javítani fogja a szlovák államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Ugyanakkor negatív hatással lesz az emberek jövedelmére. A csomag jelenlegi részletes értékelésében a Költségvetési Tanács (RRZ) leszögezi, hogy még ha lehetett volna is jobb a szerkezete, helyénvalóbb korrekciós intézkedéseket hozni, mint semmit sem tenni.
Átlagosan 180 euróval csökkenti egy magánszemély, az egy gyermeket nevelő család rendelkezésre álló jövedelmét 500 euróval húzza vissza, a legnagyobb hatással a középosztályra lesz.
A tanács szerint a különböző háztartástípusokra gyakorolt hatások értékelésekor a konszolidációs csomagon kívül még néhány aktuális jogszabályi változást is figyelembe kell venni. Ez például a tizenharmadik nyugdíj emelése vagy a gyermek után járó adókedvezmény csökkentése.
"Magát a csomagot tekintve a családokat érintő legnagyobb tétel a szülői nyugdíj változása. Ha azonban arra gondolunk, hogy ezzel egy időben a tizenharmadik nyugdíjat is jelentősen megemelték, ami ezt a szülői nyugdíjat pótolni látszik. A legnagyobb hatása a gyermeket nevelő családokra lesz” – magyarázta Ján Tóth, az RRZ elnöke csütörtökön újságírókkal tartott megbeszélésen. Ezeket a családokat érinti az is, hogy az előző kormány idején elfogadott, de csak jövő évtől hatályos jogszabály részét képező, 140 euróról 100 euróra csökken a gyermekek után járó adóbónusz.
Több jelenlegi jogszabályi változás hosszú távú hatásainak figyelembevétele után az RRZ szerint az 1970 előtt születettek pluszban lesznek, míg a fiatalabbak egész életükben hozzájárulnak a konszolidációhoz. „Átlagosan az 55 év felettiek fejenként 265 euróval többet kapnak, míg a fiatalabb generációk fejenként 198 eurót veszítenek” – számolta ki a tanács.
Az RRZ szerinti konszolidáció hosszú távon javítja Szlovákia gazdasági kilátásait, még akkor is, ha átmenetileg lassítja a gazdasági növekedést.
Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága jelenleg a magas kockázati zónában van, a meghozott intézkedések a közepes kockázatú zóna határára helyezhetik azt. "Az intézkedések 2025-ben 2,1 milliárd euróval, a bruttó hazai termék 1,5%-ával javítják a közigazgatás gazdálkodását. Maguk az intézkedések hatása 2028 végére a GDP 1,3%-ára csökken, de az alacsonyabb kamatköltségek hatása növekszik” – számolt a tanács.
Az RRZ elnöke a hosszú távú fenntarthatóság javítását is kiemelte. „Jó, hogy végre elkezdtük az államháztartás tartós helyreállítását, mert így nem emelkedik annyira az állami hitelek kockázati felára, így a versenyszféra számára is drágulnak a hitelek és a beruházások” – értékelt Tóth.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kapott csomag felépítése nem ideális. Szerinte a kormány által előterjesztett első verzió azért volt jobb, mert inkább az általános forgalmi adóra (ÁFA) támaszkodott, ami kevésbé káros adó a gazdaság számára.
„Az, hogy a végső változatban a tevékenységet, a vállalkozást sokkal jobban megadóztatjuk, akár lényegesen magasabb társasági adóval, akár tranzakciós adóval és ágazati adókkal, ez azt jelenti, hogy lassabban fog növekedni a gazdaság, mi is növekedni fogunk. valamivel alacsonyabb fizetéseket” – magyarázta, hozzátéve, hogy a lassabb növekedés csökkentené a jelenlegi konszolidáció hatását, és a jövőben további intézkedésekre lenne szükség.
