Készpénz vagy bankkártya? Mit mutatnak a számok?
Egyre több szó esik a készpénzes fizetés visszaszorításáról, ezen intézkedések ellenzői pedig mind hangosabban figyelmeztetnek a folyamat veszélyeire. Más kérdés, mit mutatnak a számok.
A szlovák parlamentben is téma volt a készpénzzel való fizetés jogának megerősítése, valakik ezt hosszabb távon is garantálni szeretnék, s az ilyen törekvésekről nem csak itthon hallani, az osztrákok népszavazásig is elmentek.
Ez persze nem érvényes rendkívüli állapot esetében, amilyen a koronavírus időszak során is kihirdetésre került, s így azt az elemzők szerint többen ki is használták. Ezt bizonyítják szerintük az adócsalások számának növekedése is.
Az ilyen visszaélések melegágya ugyanis a készpénzes fizetés, miközben a "cash" hívei a szabadság egy formájának tekintik, hogy bankókkal vagy érmékkel is fizethetnek és nem minden vásárlásuk lekövethető.
Eddig az elvi vita, amely mögött pro és kontra érvek mindkét oldalon felhozhatók, de a téma jobb átlátásához érdemes megfigyelnünk a készpénzfelvételek és a kártyával történő fizetések összehasonlítását.
Arról sem szabad elfeledkeznünk ebben a tekintetben, hogy a gyorsulásban szerepet játszottak a járványügyi korlátozások is, amelyek elősegítették a kártyás fizetések növekedését.
Az arányok viszont egyértelműen a kártyás fizetések felé mutatnak, s az összegek is magasabbak az infláció miatt, nem beszélve arról, hogy sok esetben a kártyás fizetéseket a hitelkártyák tovább erősítik.
Azt ugyanis már több felmérés megmutatta, az elmúlt évek gazdasági nehézségeiben éppen a tartalékok bánták, amelyeket több család is felhasznált, miközben számos esetben hitelek segítették áthidalni az anyagi gondokat.
