Kedvező számok érkeztek az eurózónából, de van egy nagy kérdőjel
Kellemes meglepetést okozott az eurózóna gazdasága júliusban: a szolgáltatóipar visszatért az expanziós tartományba, és az ipari kilábalás is egyre határozottabb formát ölt. Különösen jó hír a hazai exportőrök számára, hogy a német ipar ismét a növekedés motorjává lépett elő. Az optimizmust ugyanakkor jelentősen hűtheti a közel-keleti feszültségek kiújulása, amelynek hatásait a legfrissebb makroadatok még nem tükrözik.
A beszerzésimenedzser-index (PMI) júliusi alakulása határozottan pozitív képet fest a valutaövezet állapotáról. A mutató az előző hónaphoz képest 1,9 ponttal, 51,9 pontra ugrott, amivel ismét a bővülést jelző 50 pontos határvonal fölé került. Richard Kubas, a szlovák Pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai Intézetének (IFP) elemzője kiemelte, hogy a közel-keleti konfliktus korábbi eszkalációja óta ez a legmagasabb érték, egyben az első visszatérés az expanziós zónába. Az adatokat azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, a vállalatvezetők körében végzett legfrissebb felmérés ugyanis még nem foglalja magában az elmúlt napok eseményeit, amelyek az olajárak hirtelen és drasztikus megugrásához vezettek.
A gazdasági lendület mögött elsősorban a szolgáltatási szektor magára találása áll. Ez a szegmens júniushoz képest 2,2 pontot javítva, 51,6 ponttal tért vissza a növekedési tartományba. Ezzel párhuzamosan a gyártósorok is felpörögtek: az ipar 52 pontos indexe 2022 közepe óta a második legmagasabb értéknek számít. Mindkét területet az új megrendelések 2023 áprilisa óta nem látott ütemű bővülése húzta magával.
A folyamatok egyik legfontosabb eleme a német ipar folytatódó ocsúdása, amely az exportmegrendelések növekedését is fűti – utóbbiak az ukrajnai orosz invázió kezdete óta nem mutattak olyan dinamikát, mint most júliusban. A blokk két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban egyaránt az ipari szektor bizonyult a növekedés forrásának. A francia kompozit indikátor az év eleje óta a legnagyobb mértékben emelkedett, megközelítve a gazdasági bővülést jelző sávot, míg a német mutató még mélyebbre hatolt ebben a tartományban. Az IFP elemzője szerint ez a robusztus ipari aktivitás egyértelműen kedvező a szlovákiai exportőrök számára.
A makrogazdasági fellendülés a munkaerőpiacon is éreztetni kezdte a hatását. A PMI adatai alapján idén júliusban regisztrálták a foglalkoztatás első érdemi növekedését 2026-ban. A kép azonban kettős: a bővülés elsősorban az eurózóna Németországon és Franciaországon kívüli részein koncentrálódott, ahol az elmúlt két év legmagasabb növekedési ütemét mérték. Ezzel szemben magában a feldolgozóiparban továbbra is a létszámcsökkenés maradt a meghatározó trend.
Bár az eurózóna gazdasága a nyár közepén meglepően ellenálló és dinamikus arcát mutatta, a folytatás borúsabb lehet. Richard Kubas szerint a következő hónapok legfőbb nyitott kérdése az marad, hogy a Közel-Keleten újraéledő geopolitikai nyomás és a dráguló energia milyen mértékben fojtja meg az éppen csak lendületet kapó európai gazdasági aktivitást.
