Kármentés és állóháború

Szeptember után, miután hazajöttünk a tengerpartokról, újra megjelent a járvány, és még nagyobb intenzitással kezdett terjedni, mint tavasszal. Ez a kormánytagokat is meglepte, ők is nyaraltak. A kabinet megkésve próbál reagálni, miközben azt sem szeretné, ha ugyanúgy leállna a gazdaság, mint tavasszal. Elkezdtek szigorítani, de a lakosság ezt már nem fogadja olyan megértéssel és fegyelemmel. 

Talán ezt belátva döntött úgy a kormány, hogy az első hullám tapasztalataival felvértezve újra kisegítené a vállalkozásokat, amelyeknek az egzisztenciáját veszélyeztetik a meghozott korlátozó intézkedések. Ki is mondták az alapelvet, hogy az a vállalat, amelyet intézkedés, például bezárás érint, valamilyen formában kárpótlást kapjon. A segítség időben és gyorsan érkezzen, mondta ki a kormány, gyorsabban, mint az első hullám idején, hiszen a vállalkozók már a tartalékukat élik fel.

De nemcsak a vállalkozókat, azokat a személyeket is kompenzálnák, akik megsínylették a járványt. Kétségtelenül ilyenek az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók, akiknek valóban kijár bizonyos jövedelemkiegészítés. Jogos az is, hogy akik a szolgálatuk végzése során fertőződtek meg, karanténba vagy ápolásra kényszerülnek, ne érezzenek jövedelemkiesést, hanem betegsegélyként kapják meg a teljes bérükhöz közeli juttatást.

Az érintett vállalkozások megsegítésére havi 200 millió eurós segélyt terveznek. Mint a kormányfő elmondta, a segélyt a tavaszihoz képest a másfélszeresére emelik, illetve megpróbálnak azokon is segíteni, akik (amely vállalatok) eddig nem igényelhették, mert például adó- vagy járuléktartozásuk volt. A munkahelymentő csomagban az első hullám idején a terhek 60%-át vállalta a kormány, a maradék 20-20 százalékot pedig a vállalkozó és az alkalmazott viselte. Most azoknál a vállalatoknál, amelyek bezárni kényszerültek, az állami támogatást a bruttó bér 80%-áról a teljes munkabérköltség 80%-ára emelik.

A „kurzarbeit” intézkedésnél is emelik az igényelhető összeg határát az eddigi 880-ról 1100 euróra, illetve a forgalomcsökkenés utáni támogatást (itt a csökkenés szintje szerint fizettek) az első hullámhoz képest a másfélszeresére emelték. Tehát aki 20 és 40% közötti forgalomcsökkenést tud felmutatni, ott a támogatás egy alkalmazottra 180 euróról 270-re nő, 60%-ig 300-ról 450-re, 80%-ig 420-ról 630-ra, míg 80% fölött 540-ről 810-re. Hasonló támogatást kapnak az önálló vállalkozók, akik fizették a járulékokat. Ha valaki nem fizette a járulékokat (ide tartoznak az egyszemélyes kft.-k), 210 euró helyett 315 eurót kérhet. A kérvények november elsejétől adhatók be, és a támogatás október elsejei hatállyal igényelhető. Azt is ígérik, hogy a támogatást pár nap alatt folyósítják.

A kultúrában bonyolultabb volt a helyzet, hiszen a szereplők nagy része alkalmazott is volt, s egyben vállalkozási engedély alapján is dolgozott. Így ők kimaradtak az első hullám támogatási modelljéből. Ezt most megoldottnak minősítette a kultuszminiszter, mert aki egyszerre alkalmazott és vállalkozó is, s a forgalma 80% fölötti összeggel csökkent, havi 810 eurót kérhet. Igaz, ebből az összegből leszámolják az alkalmazottként kapott nettó keresetét.

Ez mintegy 14 ezer embert érintett már az első hullám idején, és ezeknek csak egy részét tudták a művészetet támogató alapból segíteni, 9,5 millió eurós mértékben. Hasonlóan támogatják a sportolókat is. A sportklubok egyelőre 2 millió eurót kapnak a gazdasági minisztérium tartalékalapjától, amit a klubok kevesellnek, hiszen ez jó, ha október végéig elég.

A közlekedési tárca, mint az idegenforgalomért felelős minisztérium kezeli azt a támogatási sémát, amely szerint 100 millió euróval támogatnák a talán legtöbbet szenvedett ágazatot. Segíteni szeretnék a vendéglőket, kávéházakat, bisztrókat, hoteleket, panziókat, akvaparkokat, fürdőket, idegenvezetőket, botanikus és állatkerteket, vidámparkokat, múzeumokat és síközpontokat. Minden egyes ágazat speciális kiírást kap, és mindenki kérhet támogatást, akinek a forgalma az előző évihez képest legalább 40%-kal csökkent. A támogatás mértéke a forgalomcsökkenés alapján az előző évi időszak forgalmának 4–10 százaléka. Tehát az a vendéglő, amely áprilisban zárva tartott, s így a teljes forgalma elúszott, az megkaphatja a 2019 áprilisi forgalmának a 10 százalékát. A támogatást április 1-i hatállyal lehet igényelni.

A különböző támogatási sémákat kombinálni is lehet, s akár egyszerre is igénybe lehet venni. Támogatást kérhet tehát egy vendéglő az alkalmazott után, a forgalomcsökkenés után, illetve a bérleti díj felére is.

Mindezt a pénzügyminiszter úgy jellemezte, hogy ez az új költségvetés az igazság, a megmentés és a felelősség költségvetése lesz. Nem rejteget semmit, enyhíti a koronavírus-válság hatásait, és tovább ösztönzi a gazdaságot. Ugyanakkor észszerű egyensúlyt jelent a jelenlegi erőforrás-szükséglet és a jövőbeni konszolidáció között. Meglátjuk.

A költségvetést normális időkben már a nyár folyamán elő szokták terjeszteni, dehát most cudar idők járnak. A tárcák megszorítanak, hiszen mintegy 2 milliárddal kevesebb adóbevétellel számolnak, amit a dohánytermékek adójának emelése sem fedez. Mindenesetre a szociális szféra 354 millióval többre számíthat, amibe már beleszámolták a 13. nyugdíjat, vagy a családok támogatását is. Ami valóban újdonság: rekordnagyságú, 1,04%-os tartalékkal számolnak a kiadások területén, gondolva a Covid-19 tervezhetetlen hatásaira.

A számok nem rózsásak, hiszen a jövő évi költségvetési hiányt 7,44%-osra tervezik, ami persze alacsonyabb, mint a 9,68%-os hiány, amit az idei évre előre jeleznek. Ezzel feltehetően az államadósság GDP-hez mért szintje akár 65%-ra is felkúszhat.

A kormány intézkedik, miközben a vita a gazdaság menetének megtartása és a járvány megfékezése között dúl. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a gazdasági miniszter (SaS) és a kormányfő (OĽaNO) között lassan háborúvá válik. A kormányfő viharos nyilatkozatban szólította fel a koalíciós partnert, hogy szálljon magába, mert különben nem lesz kegyes az irányukban. Úgy tűnik, a kormányfő szeretné megakadályozni, hogy a járási oktatási hivatalokat (a belügy alá tartozik) átvegye Gröhling (SaS) oktatási minisztériuma. Mi több, még Martin Klus (SaS) európai ügyekért felelős államtitkárt sem vitte magával a brüsszeli csúcsra, pedig talán kellett volna. Talán nem gabalyodott volna bele a szövegébe egyenes adásban, ahol először szlovákul, majd angolul is – ahogy a kormányfő fogalmazott pár nappal ezelőtt – „magyarként” tudott csak fogalmazni.

Megjelent a Magyar7 2020/43.számában.