Káoszkormány káoszköltségvetése
Múlt héten elkezdődött a jövő évi költségvetés parlamenti vitája. Csodák csodájára mindössze tizenegyen jelentkeztek be a vitára. A költségvetés előterjesztett anyagát végigolvasva talán még ezt is soknak tartom, hiszen a pénzügyminisztérium javaslatához nehéz érdemben hozzászólni.
Új pénzügyminiszter, újfajta költségvetés. Furdal is a kíváncsiság, vajon mi alapján fogadja el (márpedig ez borítékolható) a parlament, hiszen amúgy az új képviselőknek két-három év kell ahhoz, hogy megtanuljanak eligazodni egy költségvetési javaslatban. (Megj.:Az írás megjelenése óta el is fogadták.) A régiek pedig egy teljesen új struktúrában megfogalmazott költségvetést kapnak, és esélyük sincs, hogy összehasonlítsák az előző évek költségvetéseivel.
A pénzügy tehát újat alkotott, ágazati helyett programszerű költségvetést. Tételek és gondolatok keverednek, láthatóan ugyanaz a kéz alkotta, mint az EU által igényelt, sebtében összefércelt gazdasági reformprogramot. Kidolgozója láthatóan nem volt képes elszakadni annak a programnak a gondolatiságától, és számos elemet egyszerűen átmásolt belőle.
Akad pár elem, amely annyira új – például a beruházások betömése egy nagy zsákba –, hogy azt még a Számvevőszék is ellentétesnek találta a költségvetési törvény előírásaival.
Tény, hogy a járvány miatt az idei költségvetést extrém gazdasági körülmények között kellett megalkotni. Érzi ezt a bevételi oldal csökkenésén az állami költségvetés, és érzi azon a kényszeren, hogy túlságosan ne vágja vissza a kiadásokat, hiszen ez további gazdasági visszaesést jelentene.
A kormány az idei évre 6,7%-os visszaeséssel számol, és reménykedik, hogy 2020-hoz viszonyítva jövőre már 5,5%-os gazdasági növekedést tud elkönyvelni, vagyis jövőre még nem fogjuk elérni a 2019-es teljesítményt.
A számvevőszék szerint is ez a prognózis jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen jósolni nehéz, főleg ha a jövőről van szó.
Mindenesetre a kormány abban bízik, hogy növekedni fog a lakosság fogyasztása, és a külkereskedelem megéledése növeli az exportot. A beruházások növelését elsősorban az EU-források lehívásában látja, és a foglalkoztatottság is növekedni fog 0,6 százalékponttal, sőt a bérek is növekedhetnek 4,1%-kal.
A 2020-as költségvetést a parlament még júliusban módosította, amelynél figyelembe vette, hogy a bevételek 1,4 milliárddal csökkentek, a kiadások pedig 7,76 milliárddal növekedtek.
A kiadások növekedése egyrészt a Covidnak tudható be (4,9 milliárd euró nagyságban), másrészt 2,85 milliárd értékben a csontváztételek adták. Így jött ki a 9,18 milliárdos hiány.
Így nem marad más, mint hogy jövőre az állam majdnem kétmilliárd euróval kevesebb adóbevétellel számoljon, persze
azért begyűjtené az ország GDP-jének a 41,4%-át, azaz 39,5 milliárd eurót.
Ebben benne van az is, hogy az EU-tól jövőre 2,6 milliárd bevételre számíthatunk.
A bevételeket tehát szinte azonosra tervezték a 2020-assal, a kiadások viszont (milyen csoda!) 28,6 százalékkal emelkednek, vagyis a 46,7 milliárd azt jelenti, hogy elköltenék a GDP 48,8%-át.
Innentől egyszerű matematikai számítás, hogy
a hiány (8,67 milliárddal) a GDP arányában 7,4%-ra nő.
Persze, nem szabad lemondani a gazdaság fejlődését ösztönző eszközökről.
Ennek a következménye, hogy a GDP-arányos adósság 2021-ben 65%-ra nő a tavalyi 48,5%-ról (44,6-ról 62 milliárd euróra).
Ezen a szinten automatikusan életbe kell lépnie az adósságféknek, de ehhez a kormány a járványhelyzet miatt 24 hónapos haladékot kapott.
A 167 oldalas pénzügyminisztériumi magyarázat azonban többet takar el a költségvetésből, mint amennyit megmutat.
A vezetői összefoglaló (ennek elolvasása azért elvárható a képviselőktől) inkább a különlegességek tárháza, mint egy releváns összkép. Példa erre a gazdasági minisztérium tétele, amelyből az összefoglalóban megemlítik, hogy a tárca két év alatt 40 milliót költhet a Felső-Nyitra szénmedencéjének az átalakítására. Ezt írja szűkszavúan a vezetői összefoglaló. Arról már nem szól, hogy a beadvány 148. oldalára elbújtatott gazdasági tárca költségvetése a 2019-es 683 millióról jövőre 838 millióra növekszik. De ne keressünk logikát a koalíciós násztáncban. Kétségtelenül számolni kell a vállalkozók támogatásának növekedésével, amihez jelentős EU-forrásokat várnának.
A tervezetre jellemző például a rendőrséggel foglalkozó gondolatmenet,
ahol elmondják, hogy sok a rendőr Szlovákiában (22 ezer), és 10 százalékkal többe kerül az intézmény fenntartása, mint a V4-ek másik három országában. Azt már nem tudjuk meg, hogy esetleg csökkentenék a létszámot, sőt erre a költségvetésből sem jövünk rá, mivel az összes rendőrt, a vasútitól az adóbeszedőig, egy tételbe soroltak.
A tervezetet olvasva az lehet az érzésünk, hogy számos tételt nem fogalmaztak meg pontosan.
Mintha a kormány szabad kezet kapna a nagy pénzek elköltésére.
A költségvetés végre jelentős, egymilliárdos tartalékkal számol.
Ez üdvözlendő, ám a Számvevőszék is csak remélheti, hogy annak felhasználása a kitűzött célok és a törvények szellemében fog történni.
Hasonlóan egy előre meg nem határozott beruházási csomagot (rezervoárt) hoznak létre.
Nem határoznak meg konkrét célokat, csupán annyit írnak, hogy 2,6 milliárdot amúgy is elvisznek a futó projektek. A maradék három évre 4,5 milliárdos rezervoár elköltéséről majd az adott beruházás megtérülése, illetve az előkészítettsége alapján döntenek. Az persze jó, hogy megemelik a beruházásokra szánt összeget.
Ennek az elköltésére azt ígérik, hogy jövő év februárjáig kitalálják, hogyan rangsorolják a projekteket, majd március végéig közszemlére teszik az elkövetkező öt év beruházásait.
Például arról, hogy a közlekedési tárca évente már csak 3 autópályarész elindítását tervezi.
Arról, hogy a közvetlen agrárkifizetések 20 százalékkal csökkennek, igaz pályázni az eddigi kétszeresére lehet.
Vagy hogyan lesz versenyképes felsőoktatás, ha a főiskolák büdzséjét 7 százalékkal megkurtítják?
Arról, hogy az egészségügyben kockázatot jelent a személyzet, a nővérek és az orvosok hiánya.
Arról, hogy a kórházaink eladósodtak.
Arról, hogy a társadalom elöregedése miatt fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer.
Arról, hogy az önkormányzatok költségvetését pluszosra tervezték, persze úgy, hogy ehhez az önkormányzatoknak jócskán a tartalékaikhoz és hitelhez kell nyúlniuk.
Arról, hogy a kormányhivatal miért növeli másfélszeresére a büdzséjét.
Arról, hogy Szlovákia a járvány miatti mentőprogramokra Európában GDP-arányosan a legkevesebbet költi.
Egy biztos. Kiegyensúlyozottságot nem reméltünk a válság idején,
de nem azt kaptuk, amit a kormányprogramban megígértek, hogy átalakítják az adórendszert, csökkentik a járulékokat, és inkább a fogyasztási adókat emelik.
Semmit! Csak azt, amit a számvevőszék is megjegyzett: a 2020-as kiadásokat a módosítás után, októberig 29,8 milliárdra tervezték, aminek csupán az 54,7%-át költötte el a kormány. Azaz a költségvetési terv szerint az év utolsó két hónapjában 13,5 milliárdot kellett volna elkölteniük, ha be akarták volna tartani a költségvetést. Csak hogy érzékeljük, mekkora összeg ez: 2018-ban a kiadási oldalon 15,96 milliárd szerepelt összesen az egész évben.
Tehát lehet bármilyen jó egy terv, ha a kormány mással van elfoglalva.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/50. számában.
