Jönnek az alacsonyabb kamatok?
Két év után úgy tűnik, csökkenhetnek a banki hitelek kamatai, és ez a lakosság számára hosszabb távon jelentős anyagi megkönnyebbülést jelentene. Az első lépést ebbe az irányba a közelmúltban megtette az Európai Központi Bank, talán nem is véletlen, hogy óvatos döntése éppen az EP-választások előtt történt.
Arról már korábban többször írtunk, hogy az EKB politikája hogyan befolyásolta a szlovákiai kereskedelmi bankok hitelpolitikáját. Már a 2022-es kamatemelések előtt elkezdték a hazai bankok emelni saját termékeik kamatlábait, mert készültek arra a helyzetre, ami be is következett, a nemzetközi piacon ők is drágábban jutottak forrásokhoz.
Az EKB 2022 júliusában kezdte a kamatemelést, mégpedig annak a csomagnak a részeként, amelyet a szakértők monetáris politikai szigorításként emlegetnek. Rekordtempóban, 4,5 százalékponttal emelték a kamatokat alig több mint egy év alatt. Az erőteljes fellépést azzal magyarázták, hogy az infláció túl gyorsan nőtt, ami az euróövezetben 2022 októberében csúcsosodott ki 10,6 százalékos szinten. Természetesen tagországonként más volt az inflációs csúcs ideje és mértéke, de a szlovákiai pénzromlás mértéke sajnos az élen járt, mert a bizonytalan politikai helyzetben leginkább csak kirakatmegoldások születtek az állam részéről.
Az eurozóna korábbi inflációs célja 2 százalék volt, de nagy valószínűséggel ezt még jövőre sem sikerül elérni. Az EKB a márciusban várt 0,6 százalékról 0,9 százalékra emelte az eurózóna idei GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzését, a jövő évit viszont 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette. Az idei inflációs előrejelzést a korábban várt 2,3 százalékról 2,5 százalékra, a jövő évit 2 százalékról 2,2 százalékra változtatta. A még mindig viszonylag magas inflációs szint mögött az erőteljes béremeléseket vélik felfedezni, vagyis annak hatását, hogy magasabbak a fizetési elvárások az elmúlt két év jelentős drágulása után.
Az elemzők szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy várható-e további kamatcsökkentés az EKB részéről, és, ha igen, milyen mértékű. A központi banki döntések mellett a hazai kormányzati politika pénzpiaci megítélése határozhatja meg, hogy mennyivel válnak olcsóbbá a lakáshiteleink, amelyek drágulását a leginkább megszenvedték a szlovákiai családok az elmúlt két évben.
Természetesen meg kell említeni, hogy az ingatlanok finanszírozására felvett hitelek esetében a lakosságnak még csak egy töredéke érzi azt, hogy 1-2 százalékos éves kamat helyett 4-5 százalékot fizet pluszban, hiszen a lekötések nagy része hosszabb időtávú volt. Akikre ez nem vonatkozott, nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt két évben. Érződött ez az ingatlanpiacon, az építőiparon, kis részben az árakon is, éppen ezért nemcsak a vásárlók, hanem az eladók is várták az EKB döntését.
Arra azonban hiba lenne számítani, hogy néhány hónap alatt gyors ütemű fejlődés következik be ezen a piacon.
Az Európai Központi Bank hivatalos oldalán is közli Christine Lagarde elnök nyilatkozatát, „a jövőbeni monetáris politikai döntéseink három feltételezéstől függnek: hiszünk-e abban, hogy az infláció időben visszatér a célszintünkre, tapasztaljuk-e a gazdaság általános árnyomásának enyhülését, és továbbra is a monetáris politikánkra tekintünk-e prioritásként majd az infláció megfékezésében. Ez a három tényező dönti el, hogy tovább tudjuk-e csökkenteni a fékre nehezedő nyomást.”
A hazai pénzpiacon már voltak bankok, amelyek tettek egy-két apró lépést az olcsóbb hitelek irányába, de ezek inkább csak marketingfogásnak bizonyultak. A 0,25 százalékpontos csökkentést viszont várhatóan beépítik a kínálatukba már csak azért is, mert az EKB döntésével a média és a pénzügyi tanácsadók széles köre is hosszasan foglalkozott, tehát a fogyasztók is tudnak róla, nem hallgathatják el.
Eközben az egyéves fixációval rendelkező hitelek esetében várható jelentősebb mozgás, de általánosságban elmondhatjuk, a múlt héten közölt adatokból és a nyilatkozatokból is inkább a higgadtság tükröződik. A lakáshitelek hazai kamatlábait a jövő évben inkább a 3-4 százalék közötti sávban várhatjuk, semmint a 2-3 százalék közöttiben, amely egy ideális inflációs állapotot követne.
A folyamat tehát elkezdődött, úgy tűnik, ha lassan is, de biztosan, kissé olcsóbbá válnak majd a hitelek. Rövidtávon azonban nem reménykedhetünk abban, hogy az orosz–ukrán háború előtti szintre csökkennek a kamatlábak.
