Jön az 1 billió dolláros energiaszámla...
Jól megbüntette Oroszországot Európa a szankciókkal. Az ukrajnai háború következtében az öreg kontinens energiaköltségei hozzávetőleg 1 billió dollárral ugrottak meg.
És a Bloomberg hírügynökség azt írja, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válsága még csak most következik.
Az 1 billió elképzelhetetlenül sok pénzt, 1012.
Európának úgy kell feltöltenie a gáztartalékait, hogy Oroszországból nem, vagy alig érkezik földgáz. Az Északi Áramlatot, mint arról többször beszámoltunk, szeptember folyamán szabotázscselekmény érte, így gáz már csak a Testvérieség gázvezetéken át csordogál.
Mindenesetre a "gázéhség" fokozza a versenyt a tartályhajókon szállított gázért, aminek árfelhajtó hatása van. Ha ezt a telet ki is húzzuk valahogy, a magas áraktól akkor sem szabadulunk, a Bloomberg szerint a termelési kapacitások bővítése 2026-ban várható.
A kormányok 700 milliárd dolláros segélycsomaggal próbálják enyhíteni a cégek és a magánemberek terheit, de a brüsszeli székhelyű Bruegel think tank szerint ez az állapot még évekig eltarthat, így, romló kamatkörnyezetben, a recessziós sújtotta gazdaságok számára egyre nehezebben lesz finanszírozható az állami segítségnyújtás.
– vélekedett Martin Devenish, az S-RM tanácsadó cég igazgatója.
A Bloomberg felhívja rá a figyelmet, az uniós országok felének adósságállománya meghaladja a blokk bruttó hazai terméke 60 százalékát.
Nyáron a tagállamok a rekordközeli árak ellenére is igyekeztek feltölteni a tárolókat, de a tél próbára teszi Európa energiarendszerét. A német hálózati szabályozó hatóság arra figyelmeztet, ha nem takarítanak meg elegendő gázt, a helyzet kritikussá válhat.
Az EU-nak idén 50 milliárd köbméterrel sikerült lefaragni a gázigényét, de a Nemzetközi Energetikai Ügynökség szerint a régióban 2023-ban még mindig 27 milliárd köbméter gáz fog hiányozni. Ezért a piacokon az eladók fognak diktálni. Bjarne Schieldrop, a svéd SEB AB bank fő nyersanyag-elemzője szerint a tét már Európa gáztározóinak jövő tél előtti feltöltése.
A hiány megelőzése érdekében az Európai Bizottság minimális célokat tűzött ki. Február 1-ig a tározóknak legalább kapacitásuk 45 százalékának szintjén kell töltve lenniük. Ha viszont a tél enyhe lesz, a cél, hogy a gáz 55%-a megmaradjon.
Európa ezért minden lehetséges módon ide csábítaná a kínai gázt. Arról, hogy a kínaiként térségünkbe érkező LNG valójában orosz, ebben a cikkünkben is írtunk. De a didergő Európa már ezt is elnézné, csakhogy a kínaiak kevesebbet akarnak adni, egyrészt a hidegebb ázsiai időjárás miatt, másrészt pedig gazdasági fellendülés várható azt követően, hogy a mamutgazdaság enyhített a koronavírus-korlátozásokon.
De nem Kína az egyetlen probléma Európa számára. Más ázsiai országok is többet költenek a gáz beszerzésére. Japán, a világ idei legnagyobb LNG-importőre kormányzati támogatással stratégiai tartalék felállítását tervezi.
A német háztartások esetében például az fenyeget, hogy kétszer annyit fognak majd fizetni az energiáért. Az elszálló termelési áraknak köszönhetően pedig Németország elveszítheti a versenyképességét Kínával és az Egyesült Államokkal szemben. Olaf Scholz kormányára ezáltal nagy nyomás nehezedik. Egy kormánytanácsadó szerint az egyik lehetséges kiút a válságból az energetikai átállás megvalósítása.
– mondta Veronika Grimm, a német kormány gazdasági tanácsadója.
