Jobb év vár az ingatlanpiacra?
Az Európai Központi Bank (EKB) múlt csütörtökön ismét csökkentette az alapkamatot, ami a szlovákiai bankok számára is teret nyit arra, hogy kedvezőbb feltételekkel kínálják lakáshiteleiket. Ennek eredményeként a drágább ingatlanok is szélesebb vásárlói kör számára válnak elérhetővé. Milyen hatással lehet mindez az ingatlanpiacra?
Az már tavaly kiderült, hogy az EKB enyhített az infláció csökkentését célzó politikáján, ezzel együtt pedig a kamatlábak fokozatosan apadni kezdtek. Múlt héten 25 bázisponttal csökkentették az irányadó kamatlábakat: a betéti rendelkezésre állás kamatlábát 2,75 százalékra, az irányadó refinanszírozási kamatlábat 2,90 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábat pedig 3,15 százalékra, így a várakozások beteljesültek. A hivatalos indoklásban arról olvashatunk, a belföldi infláció a késleltetett bér- és árkiigazítások miatt továbbra is magas, de a bérnövekedés mérséklődik.
A külföldi elemzők szerint az intézkedés célja, hogy élénkítse a gazdasági aktivitást és támogassa az euróövezet növekedését, különösen a lassuló gazdasági környezetben. Az alacsonyabb kamatszint révén javul a likviditás, ami ösztönözheti a beruházásokat, a fogyasztást és a hitelfelvételt. Arról sem szabad viszont megfeledkezni, hogy a kamatcsökkentés ösztönözheti a gazdasági aktivitást, ugyanakkor a túlzottan alacsony kamatok a piac túlzott kockázatvállalásához vezethetnek.
Arra is több helyen kitérnek az elemzők, hogy az EKB döntése nem az európai különút, hiszen mindez a globális monetáris politika lazulásának trendjével összhangban történik. Más nagyobb központi bankok hasonló lépéseket tettek a gazdasági lassulás elleni küzdelemben. A jövő majd eldönti, mennyire lesznek sikeresek, mert korábban is láthattuk, az alacsonyabb kamat időnként gondot okozhat, és önmagában nem elégséges feltétel a növekedési és stabilitási problémák kezelésére.
Amit viszont ettől függetlenül is tapasztalhattunk, hogy a szlovákiai ingatlanpiacra a kamatlábak csökkentése eddig is jelentős hatással volt, akárcsak az év elején bekövetkezett adóemelés is. Emiatt a drágább pozsonyi ingatlanoknál érezhetően növekedett a vásárlási kedv az elmúlt év utolsó negyedében. A hazai elemzők szerint ez hatással lesz az idei első negyedévi eladási adatokra is, mert akinek volt forrása, az még decemberben vásárolt, hogy elkerülje az áfa-emelés pluszköltségeit. Ez akár több ezer euró lehetett.
Az ingatlanárak további növekedésével számol Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője. Az elmúlt évben a stagnálás időszaka után fokozatosan felfelé indultak az árak, legjelentősebb mértékben 2024 harmadik negyedévében. A Szlovák Nemzeti Bank szerint az áremelkedést több tényező is okozhatta, például az, hogy először a kedvezőbb árú lakások keltek el, így a piacon a drágább ingatlanok maradtak elérhetőek. Emellett a bérek növekedése és a magasabb foglalkoztatottság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az emberek magasabb árakon is vásárolhattak ingatlanokat.
Ebben a friss elemzésben is ugyanazt javasolják, amiről már többször írtunk. Abban az esetben, ha ingatlanvásárlást tervezünk, és rendelkezünk a szükséges saját pénzügyi források minimális szintjével – figyelembe véve a kormány konszolidációs intézkedéseivel kapcsolatos bizonytalan kilátásokat is – érdemes nem halogatni a jelzáloghitel igénylését.
Akik már korábban vásároltak lakást és a hitel lekötése idén jár le, azoknak a csökkenő kamatlábak mindenképp jó hírt jelentenek, mert a havi törlesztőrészletek nem lesznek olyan magasak, mint tavaly, vagy egy évvel korábban, de az orosz–ukrán háború előtti kamatoktól messze vagyunk, és a legtöbb szakember szerint oda rövid időn belül nem is jutunk vissza. Ettől függetlenül a csökkenő kamatok időszakában ismét lesznek olyanok, akik merészebben gondolkodnak. Az elmúlt évek azonban bizonyították, fel kell készülni arra is, hogy az alacsonyabb infláció időszaka nem fog évtizedekig tartani és a gazdasági válságok és a fellendülés időszaka folyamatosan ismétlődik.
Megjelent a Magyar7 2025/5. számában.
