Javul a szlovák pénz értéke

A dezinflációs folyamat stabilitását jelzi, hogy az elmúlt tizenkét hónap átlagos éves inflációja (a bázisidőszakhoz viszonyítva) 4,0%-ra csökkent. Az elemzés azonban rávilágít arra, hogy a makroszintű enyhülés mögött az egyes szektorokban ellentétes, kettős folyamatok zajlanak.

Havi bázison az árszint egy hajszálnyit, mindössze 0,1%-kal emelkedett. Ezt a stagnálás közeli állapotot teljesen eltérő piaci mozgatórugók hozták létre: A 13 fő kiadási kategóriából 8-ban mértek drágulást.

A legjelentősebb, 1,6%-os ugrást a rekreáció, sport és kultúra kategóriája produkálta, ami egyértelműen a nyári szabadságolások, utazások és a főszezonális turisztikai szolgáltatások fellendülésének számlájára írható. 

Az áremelkedéseket az élelmiszerek és alkoholmentes italok drasztikus, 1,1%-os havi áresése egyensúlyozta ki. Emellett a szezonális leárazásoknak köszönhetően olcsóbbá vált a ruházkodás és a lábbeli, valamint csökkentek az alkohol- és dohánytermékek árai is.

Az éves bázisú, 3,2%-os infláció szerkezete komoly átrendeződést mutat. Bár a 13 kategóriából 12-ben továbbra is magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, a szórás rendkívül magas: 

A lakhatás és energia szektora, ahol kiugró, 9,4%-os éves drágulást mértek. Ez a teher továbbra is erősen nyomja a szlovákiai háztartások költségvetését, és jelenleg ez a legfőbb akadálya a statisztikai infláció további letörésének. A legnagyobb fék: Az inflációs nyomást egyértelműen az élelmiszerek és alkoholmentes italok 2,1%-os éves árcsökkenése tompította. Ez a trend kulcsfontosságú a lakossági fogyasztás élénkülése és a reálbérek vásárlóerejének helyreállása szempontjából.

Összességében a szlovák gazdaságban a fogyasztói árak konszolidációja a várt mederben halad, az élelmiszerpiaci korrekciók pedig egyértelműen enyhítik a lakosság mindennapi terheit. A lakhatási költségek „ragadóssága” (tartós magasan maradása) azonban továbbra is kockázatot jelent a háztartások elkölthető jövedelmére nézve.