Hova tűnt a lakosság vagyona?
Nem állunk jól a megtakarítások terén. Sőt, Szlovákia lakossága az utolsók között van az Európai Unióban, mert az utóbbi évek nemzetközi és hazai bizonytalansága, illetve az infláció felemésztette a lakossági források jelentős részét. A rövidtávú előrejelzések sem túl biztatók, hiszen jövőre magasabb infláció várható, tehát inkább csak az életszínvonal fenntartása lehet a lakosság célja, nem a megtakarítás.
A szakszervezetek hívták fel a figyelmet arra a nemzetközi felmérésre, amelyet a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága végzett, s amely szerint az átlagos szlovákiai állampolgár nettó pénzügyi vagyona a legalacsonyabb az összehasonlított uniós országok között, ám adóssága a második legmagasabb. Az ezredforduló után csatlakozott EU-tagországok között egyedül Szlovákia lakosainak van több adóssága, mint pénzügyi vagyona.
Az egy főre jutó átlagos pénzügyi vagyon, adósság nélkül, 9160 eurót tett ki tavaly. 2019 óta csaknem a tizedével csökkent a magas infláció miatt. A közölt számok arra is rávilágítanak, hogy a szlovákiai lakosság anyagi jóléte az elmúlt négy évben jelentősen romlott. Egyszerűbben fogalmazva, pénzügyi eszközeink reálértéken kilenc százalékkal zsugorodtak a járvány előtti időszak óta.
Az Allianz Global Wealth Report nemzetközi összehasonlításából tehát kiderült, hogy az EU országai között az utolsó helyre kerültünk. Még az olyan országok is megelőztek bennünket, mint Románia és Bulgária, ahol tavaly 9440 euró, illetve 16 400 euró volt a lakosság átlagos pénzügyi vagyona.
Az elmúlt választási időszakban egyik kormánynak sem sikerült a kialakult problémákra megfelelő választ adni, s ennek köszönhetően a lista végén szereplő románokat is sikerült alulmúlnunk, igaz, a hátrányunk nem túl nagy, de ez sovány vigasz és nem sok jóval kecsegtet. A pénzügyi vagyon alacsony szintje ugyanis növeli a kiszolgáltatottságot, hiszen egy előre nem várt eseményre nehezebben tudnak majd a háztartások reagálni. Egyúttal arra is rámutat, hogy az állampolgárok a magas inflációval jellemzett időszakban képtelenek megtakarítani, sőt, sokan ebben az időszakban felélték a tartalékaik jelentős részét.
Szlovákia lakosai egyébként továbbra is viszonylag konzervatívak a pénzügyeik kezelésében. Pénzük, vagyonuk nagy részét, 47 százalékát készpénzben, folyószámlán tartják. Megtakarításaiknak körülbelül az egynegyedét teszik ki a befektetések, egyötödét pedig a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök.
Az Európai Unió régebbi tagállamai, például Németország, Franciaország vagy Belgium átlagához képest Szlovákia lakosságát a konzervatív szemlélet jellemzi.
A fiatalabb generáció természetesen már nyitottabb a jobban termelő pénzügyi megoldások iránt, de annak is csak egy rétege.
Az ingatlanoknak meghatározó szerepe van a lakosság vagyona szempontjából. A háztartások nettó vagyonának értéke 2017-ről 2021-re 25 százalékkal nőtt az inflációt figyelembe véve, miközben a növekedés motorja az ingatlanárak emelkedése volt.
Mivel azonban általában elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlanokról van szó, a szakember szerint az ilyen növekedés igazából nem hoz jobb anyagi lehetőségeket az adott családnak. Amennyiben értékesítik a lakást, új lakhelyet kell találniuk, amely az inflációnak köszönhetően ugyanúgy drágább lett, mint az, amit eladtak. A legjobb alternatíva persze a befektetés, különösen a kockázatosabb részvényekbe, ami viszont elsősorban hosszú távon lehet kifizetődő.
Az eladósodás a probléma másik része, ami nem csak a közszférát érinti. Jelentősen nőtt az eladósodás mértéke a lakosság körében is, különösen a jelzáloghitelek miatt. 2006-tól 2023 végéig a jelzáloghitelek összege 4-ről több mint 40 milliárd euróra emelkedett!
Ez a hosszú távú és stabil növekedés oda vezetett, hogy a jelzáloghitelek aránya a teljes hitelállományon belül 15 százalékról több mint 50 százalékra emelkedett. A jelzáloghitelek GDP-hez viszonyított arányában Szlovákia a kelet-közép-európai országok között az élen áll.
A jelzáloghitelek és az államadósság alakulását jelentősen befolyásolták a kamatok. 2022-ben a kamatok 0,5 százalékon álltak, de az infláció megugrásával 4 százalékra emelkedtek. Mindez negatív hatással volt a lakosság lehetőségeire is, de mivel idén már háromszor csökkentette az Európai Központi Bank az irányadó alapkamatot, a hitelek kamatlábai is lassan javuló tendenciát mutatnak, így az ingatlanpiac is felélénkült a közelmúltban. Ennek kapcsán viszont azt is hangsúlyozni kell, hogy a hitelek elérhetőbbé válása magával hozta az ingatlanárak emelkedését is, ezzel együtt pedig az eladósodottság mértéke is növekszik.
A fentiekből is egyértelmű, hogy a hitelkamatok és az ingatlanárak határozzák meg a hazai lakosság vagyoni helyzetét. Azt is hozzá kell tennünk, hogy a magasabb kamatok a banki megoldásokat is érdekesebbé tették. A Szlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint augusztus végén 44,21 milliárd euró volt a szlovákiai lakosok bankbetétein. Egy évvel korábban ez az összeg még csak 41,66 milliárd euró volt.
A folyószámlákon lévő pénz mennyisége csaknem 20 milliárddal nőtt, a határidős bankbetétek száma viszont a több mint 12 milliárdról 11,79 milliárdra csökkent.
Amikor pár évvel ezelőtt az alapkamat nulla százalék körül mozgott, a lakosság mindössze 7,5 milliárd eurót rakott lekötött betétekbe. Most, hogy magasabbak a kamatok, érdekessé vált a megtakarítások lekötése, mert nagyobb hozamot kínál, mint a folyószámlák. Tegyük hozzá, hogy a számlákon még így is több pénzt tartanak az emberek, mint amire szükségük lehet, de ahogy a pénzügyek terén összességében, itt is a konzervatívabb megoldásokat választja a hazai fogyasztó.
Megjelent a Magyar7 2024/45.számában.
