Hol tart a drágulás?
Novemberben Szlovákiában 3,7 százalékon maradt az éves infláció, vagyis a drágulás üteme nem gyorsult tovább, de érdemben nem is enyhült. Ez az idei év egyik legalacsonyabb értéke, mégsem érezhető úgy, mintha „megoldódott volna” az árkérdés: miközben a boltokban bizonyos termékek valóban olcsóbbak lettek, több olyan terület drágult, amelyet egy átlagos háztartás nem tud kikerülni. Rövid távon, novemberben az árak havi alapon 0,3 százalékkal emelkedtek, ami nagyobb növekedés, mint az előző három hónapban – a mindennapokban ez a „kicsi, de állandó” drágulás szokott igazán idegesítő lenni.
A havi inflációt leginkább a lakhatással összefüggő tételek húzták felfelé. A lakhatás és energia csoportban átlagosan 0,5 százalékos emelkedést mértek, és ezen belül látványosan nőtt a tényleges bérleti díj, valamint a vízdíj is. Ehhez társult a közlekedés drágulása: 1,7 százalékos havi emelkedés jött össze, amit a drágább repülés és az üzemanyagok áremelkedése magyaráz. Emelkedtek az éttermek és szállodák árai is, ami már hónapok óta tartó jelenség, és novemberben tovább folytatódott. Külön figyelmeztető jel az egészségügyi szolgáltatások drágulása: a havi 0,9 százalékos növekedés a legnagyobb volt 2024 áprilisa óta, és főleg az ambuláns ellátásoknál, ezen belül is a fogászati szolgáltatásoknál jelentkezett.
A hónap pozitív meglepetése egyértelműen az élelmiszerárak alakulása. Novemberben a bolti akciók és a szezonális kínálat hatására az élelmiszerek összességében minimálisan, 0,1 százalékkal csökkentek havi alapon, és ami még fontosabb: éves összevetésben is enyhén olcsóbbak lettek.
Olyan adataok, hogy a teljes élelmiszerkosár éves szinten csökkenést mutasson, több mint öt éve nem történt. A legnagyobb visszaesést a zöldségeknél mérték, valamint az olajok és zsírok ára is érezhetően mérséklődött, és több más csoportban is inkább lefelé mozdultak az árak. Ettől sokan joggal várnák, hogy az infláció is látványosabban lejjebb menjen – csakhogy a történet másik fele továbbra is kemény.
Az éves inflációt ugyanis továbbra is a szolgáltatások tartják magasan. A legdurvább drágulás az éttermek és hotelek kategóriájában van, ahol 9 százalékos éves növekedést mértek, de erős emelkedés látható az „egyéb áruk és szolgáltatások” csoportban, valamint a rekreáció és kultúra területén is.
A közlekedés éves összevetésben szintén jelentősen drágult, főként az üzemanyagok és a repülőjegyek miatt. Ez azért fontos, mert míg a bolti árak időnként akciókkal, szezonalitással és versennyel gyorsabban korrigálnak, addig a szolgáltatások ára „ragadós”: a bérek, a működési költségek és a tartós kereslet miatt lassabban enged, ezért hiába látsz kedvezőbb számokat a bevásárlásnál, a teljes megélhetési kép nem lesz ettől automatikusan könnyebb.
Külön ellentmondás, hogy miközben az élelmiszerek ára összességében csökkent éves alapon, az alkoholmentes italok ára továbbra is kiugróan magas, nagyjából 20 százalék körüli éves drágulással.
A háztartások szintjén ez úgy csapódik le, hogy bizonyos alapélelmiszerek olcsóbbak lehetnek, de közben egy másik, gyakran vásárolt termékek ára – üdítők, italok – továbbra is elszaladt.
Ezért sokan úgy érzik, hogy a „3,7 százalék” elemzői szövegben jól néz ki, a hétköznapokban mégsem hoz igazi megkönnyebbülést.
