Hogyan változott az ingatlanadó?
A szlovákiai városok és községek 2024-ben az ingatlanadóból több mint 618 millió eurót szedtek be. Ez 2023-hoz képest csaknem 122 millió euróval, azaz 24,5%-kal több. Több település azért emelte az adókat, hogy kompenzálja a bevételkieséseket és fenn tudja tartani a lakosság számára az alapvető szolgáltatásokat – tájékoztatott csütörtökön a CRIF – Slovak Credit Bureau, amely az önkormányzatok gazdálkodásáról az i-Rating municipalít adatai alapján készített elemzést.
Az önkormányzatok összességében 2024-ben jobban gazdálkodtak, mint 2023-ban.
– tette hozzá.
A kieső adóbevételek miatt egyes önkormányzatok emelték az ingatlanadót és a fejlesztési illetéket is. Az elemzett szereplők 2024-ben az ingatlanadóból 618,1 millió eurót szereztek, ami az adóbevételek 17%-át tette ki (2023-ban 496,6 millió euró volt, 14%-os aránnyal). Ezen belül a telekadó részesedése közel 21%, összesen 129 millió euró. A legnagyobb tételt az építményadó adta, több mint 70%-os aránnyal és csaknem 433,6 millió eurós összeggel. Közel 9% jutott a lakások és a lakóházban lévő nem lakáscélú helyiségek adójára, 55,5 millió euró értékben.
A legnagyobb, több mint 39%-os ingatlanadó-növekedést a szlovák fővárosban, Pozsonyban mérték. A városi kasszába 2024-ben majdnem 67,5 millió euró folyt be, szemben az egy évvel korábbi 48,4 millió euróval. A legkisebb éves növekedés, 14,2%, a Besztercebánya megye önkormányzataiban volt: 51,4 millió euró 2024-ben, illetve csaknem 45 millió euró 2023-ban.
Pozsony valamennyi városrészében az ingatlanadóból származó bevétel éves szinten közel 35%-kal nőtt. A telekadó 21%-kal, az építményadó 35,4%-kal emelkedett, a lakások és nem lakáscélú helyiségek adója pedig nőtt a leginkább, 40,5%-kal. Pozsony városrészei 2024-ben 67,16 millió eurót kaptak, ami a szlovákiai önkormányzatok teljes ingatlanadó-bevételének 10,9%-a. 2023-ban ez 49,8 millió euró volt, 10%-os aránnyal.
„Az adatok valóban megerősítik, hogy az önkormányzatok 2024-ben több helyi adót szedtek be, ugyanakkor azt is mutatják, hogy a városok és községek kénytelenek voltak növelni saját bevételeiket, hogy kezelni tudják a részesedési adókból származó kieséseket és a költségek növekedését” – mondta a Szlovákiai Városok Uniója alelnöke, Jana Červenáková.
„A helyi adók magasabb beszedése emiatt nem téveszthető össze az önkormányzatok rendszeres, stabil finanszírozásának megoldásával. A Szlovákiai Városok Uniója régóta rendszerszintű változtatást kér az önkormányzatok finanszírozásában – ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a változás elkerülhetetlen” – tette hozzá.
