Hogyan változik a csokoládé és a cukor ára Szlovákiában?
Az utóbbi években a szlovákiai vásárlók pénztárcája egyre jobban megérzi, ha egy tábla csokoládét vagy egy kiló cukrot tesz a kosarába. Az édességek és alapélelmiszerek ára nemcsak a globális piac ingadozásainak, hanem a belső gazdasági folyamatoknak és kormányzati döntéseknek is ki van téve.
Miközben a világ kakaópiacát a terméskiesések, a cukorét pedig az energiaárak és a logisztikai költségek alakítják, Szlovákiában egy újabb tényező is belépett a képbe, a 2025-ben életbe lépett konszolidációs csomag, amely az adó- és áfapolitikát is átrajzolta.
A Statisztikai Hivatal és az Eurostat adatai szerint a cukor ára az elmúlt években drámai mértékben emelkedett Szlovákiában. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) májusban 174 pont fölött járt, ami a pandémia előtti szintekhez képest közel kétszeres érték.
Ezek az árak nem csupán a helyi kereskedők döntésein múlnak. A kakaó, a csokoládé egyik fő alapanyaga, 2024 első felében történelmi csúcsokat döntött a világpiacon, miután Nyugat-Afrikában – a globális termelés kétharmadát adó régióban – súlyos terméskiesést okozott a szélsőséges időjárás és a növénybetegségek terjedése. A cukorpiacot hasonló tényezők mozgatják, a termelési költségek emelkedése, az energiaárak hullámzása és a fuvarozás drágulása mind hatással vannak a fogyasztói árakra.
A szlovákiai édességipar nagymértékben függ az importtól. A kakaóbab, a finomított cukor, a csomagolóanyagok és gyakran a késztermékek is külföldről érkeznek, főként Németországból és Lengyelországból.
Ez azt jelenti, hogy a termékek ára érzékenyen reagál az euró árfolyamára, az üzemanyagárakra és az uniós logisztikai költségekre. A 2022–2024 közötti inflációs hullám idején az energiaárak kilőttek, ami nemcsak a szállítást, hanem a gyártást is megdrágította.
Emellett a vásárlók elkezdtek olcsóbb, saját márkás termékek felé fordulni. A nagy áruházláncok gyakran nyomott áron kínálják ezeket, miközben a prémium csokoládék és különleges cukrok árát a gyártók szinte teljes egészében áthárítják a fogyasztókra. A kereslet mértéke ennek hatására csökkent, egyes becslések szerint a lakosok fejenként mintegy kilenccel kevesebb csokoládét vásárolnak, mint 2021-ben.
Az év elején életbe lépett konszolidációs csomag az általános forgalmi adót (áfa) is érzékenyen érintette. A kormány a normál áfakulcsot 20 százalékról 23 százalékra emelte, miközben a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot megszüntette, és két új szintet vezetett be, 19 és 5 százalékot.
A csomag egy másik, szimbolikus, ám gazdasági hatásában nem elhanyagolható eleme a cukrozott italokra kivetett különadó. Bár ez formálisan nem vonatkozik a csokoládéra vagy a kristálycukorra, közvetetten mégis hat a piacra, a gyártók és beszállítók, akik cukrot használnak termékeikben, a növekvő költségeket gyakran a teljes termékskálára szétterítik. Így a cukros üdítők adója közvetve drágíthatja a csokoládét, a kekszeket és más édességeket is.
Az új adókulcsok bevezetése után a bolti statisztikák egyértelmű trendet mutattak, a csokoládé és a cukor ára országosan átlagosan 6–8 százalékkal emelkedett az első negyedévben, ennek hatására pedig a kereslet is szemmel láthatóan csökkent.
Érdekes megfigyelni, hogy például a vásárlók még hajlandók 1,99 eurót fizetni egy tábla csokoládéért, de ha az ár átlépi a 2,20 eurót, a forgalom azonnal visszaesik. A kereskedők ezért gyakran a csomagolás méretén vagy a minőségen változtatnak, hogy az árérzékeny vevők számára továbbra is „megfizethetőnek” tűnjön a termék.
A cukor esetében a helyzet valamivel egyszerűbb, a háztartások vásárlási mennyisége kevésbé rugalmas, hiszen ez alapvető élelmiszer, de a cukrászati és vendéglátóipari szektor már erősen érzi a drágulást.
A szakértők szerint a következő hónapokban mérsékelt áremelkedés maradhat a piacon, de a globális kakaó- és cukorárak enyhülése némi reményre ad okot. Ha a nyersanyagárak stabilizálódnak, és az energia- illetve szállítási költségek nem nőnek tovább, 2026 elejére az édességek áremelkedése lelassulhat. Ugyanakkor a konszolidációs csomag hatásai hosszabb távon is érezhetők lesznek, az áfaemelés és az új adónemek tartósan magasabb árszintet rögzíthetnek.
