Hogyan küzdhetünk meg az emelkedő árakkal?
Kompenzálható valamiképpen az áremelkedés és mi volna a legmegfelelőbb megoldás nemcsak a háztartások, de például a kórházak vagy az öregotthonok számára is?
Noha a koalíciós tanács hétfőn tanácskozott ezekről a kérdésekről, ahol a gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek ismertette a tervezett lépéseket, a kormány még nem döntött. Egyelőre még csak azzal foglalkoztak, hogy hogyan hatnak a magas energiaárak a vállalatokra és a közintézményekre.
A szomszéd államokban közben csökkentik az üzemanyagok árának forgalmi adóját, eltörlik az élelmiszerek adóját vagy maximálják az árukat. Használhatók volnának ezek a módszerek nálunk is?
- árulta el Karol Galek a gazdasági minisztérium államtitkára a Nový Čas-nak.
A kormány szerinte főként azokon a területeken segít, amelyeket leginkább érint áremelkedés. Melyek ezek a területek?
A forgalmi adó csökkentése a szakértőink szerint nem sokat segít. Igor Matovič pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az adócsökkentés 150-200 millió eurónyi kiesést jelentene a költségvetés számára, és fölhívta a figyelmet egy korábbi kormányhatározatra is miszerint bármelyik minisztérium pénzügyi igényéhez csatolnia kell a kiadások csökkentésére vonatkozó tervezetet is, azt, hogy hogyan egyenlítené ki a növekvő kiadásokat takarékoskodással.
A gazdasági minisztérium szemmel láthatólag nem híve a forgalmi adó csökkentésének, de az Európai Bizottság se szívesen alkalmazza ezt az eszközt. Szerintük az adócsökkentés csak rövid ideig hatna kedvezően, s főként a háztartások esetében.
Ezt azonban szerintük megkérdőjelezi az, hogy a háztartások pénzügyi helyzete eléggé eltérő, és az államtitkár szerint más szabályozásokat is eléggé védik a rászorulókat. Az általános adócsökkentés szerinte nem hozná meg a kívánt hatást, inkább csak a költségvetési hiányt tartósítaná.
Norvégiában ezért döntöttek úgy, hogy csak évi 5 megawattóra alatti fogyasztás esetében nyújtanak támogatást az a növekvő energiaárakat kompenzálandó. Az Európai Bizottság is sok kivétel alkalmaz, amelyeket érdemes volna szintén egységbe hozni vagy megszüntetni.
Segíthetne az élelmiszer- és energiaárak csökkentése?
Amint említettük a kormány azt hozza föl ez ellen, hogy költségvetési forrásokat kell találnia az áremelkedés ellensúlyozására. Az viszont már nem érdekli senkit, hogy ezeket a háztartásoknak is meg kell találni, főként az alacsony jövedelműeknek.
A kormány egyszeri támogatással kívánt eddig segíteni - pl. a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű családok esetében, de megteheti ezt az energia- és élelmiszerárak általános csökkentésével is, ha csak korlátozott időre is.
Az Európai Bizottság, amely a Green Deal programot forszírozza, valószínűleg örül a magas energiaáraknak. Ezeknek köszönhetően ugyanis csökken a fogyasztás. A zöld politika számára tehát kívánatos az energiaáremelés, s épp ezt szeretné a Bizottság elérni az emissziós engedélyekkel, amelyek eddig még sose voltak ennyire drágák. A hazai politikusok számára ez akár tragédia is lehetne a kilátásaikat illetően, mert ha a háztartásoknak nem tudják biztosítani a szükségleteiket az energia vagy a fűtés terén se, akkor nem valószínű, hogy újra ezt a garnitúrát fogják támogatni. Ezért folyamodik az Európai Bizottság is különböző szociális segélycsomagokhoz.
Mi volna hát jobb megoldás? Az üzemanyagok forgalmi adójának csökkentése ajánlottabb-e inkább, avagy az élelmiszerek forgalmi adójának teljes megszüntetése? Vagy inkább a szabályozott árak az élelmiszerek esetében? Mit tett eddig a kormányunk és mit tervez a továbbiakban?
A gazdasági minisztérium intézkedéseinek köszönhetően a fogyasztók az energiaárakon az utóbbi évben 110 millió eurót takaríthattak meg, ami egy átlagos háztartás esetében évi 20 euró.
A kormány a további intézkedéseivel főként az energiaválság és az áremelkedés miatt leginkább érintett területeken kíván segíteni, mint pl. a kórházak, iskolák, óvodák és egyéb szociális intézmények esetében.
Nem tervezi viszont a magyar példa követését.
A magyar kormány novemberben maximalizálta az üzemanyagok árát, február 1-től pedig a kristálycukorét, búzalisztét, napraforgóolajét, sertéscombét, csirkemellét és tehéntejét. Az északi szomszéd, Lengyelország februártól egy fél évre 23-ról 8%-ra csökkentette az üzemanyagok forgalmi adóját, az élelmiszerekét pedig teljesen megszünteti erre az időszakra.
Lengyelországban így a dízel ára kábé 1,16 euró, míg nálunk 1,44 euró, s ezért a kicsivel több mint 30 centes különbségért, meg a jóval olcsóbb hétvégi bevásárlás miatt már érdemes átrándulni a határon túlra a közelebb lakóknak.
