Hogyan érinti az egyéni vállalkozókat a konszolidációs csomag?
Talán furcsa a címben foglalt állítás, de valóban vannak nyertesei, mégpedig az egyéni vállalkozók (SZČO). Emlékeztetőül idézzük fel, hogy néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, a kormány harcot indít az egyéni vállalkozók egy szűk csoportja ellen. Azokról van szó, akik csupán egyetlen vállalatnak számlázva az alacsonyabb járulékok miatt nem munkaviszonyban dolgoznak. Korábban neveztük őket kényszer- vagy fiktív vállalkozóknak is. A konszolidációs csomag elfogadása után viszont tisztult a kép és kiderült, a legtöbb intézkedés kíméletesen kezeli az egyéni vállalkozókat.
A közelmúltban gyakran hangsúlyozták a szakmai szervezetek, hogy uniós szinten Szlovákiában a legmagasabb az egy ügyféllel rendelkező egyéni vállalkozók száma, és egyben az ötödik legtöbb egyéni vállalkozó esik ezer lakosra vetítve. Az elmúlt tíz évben ugyanakkor megduplázódott a fiktív vállalkozók száma, mutatott rá néhány héttel ezelőtt egy friss kutatás.
A munkáltatók egy része ugyanis inkább arra biztatja kollégáikat, hogy ne alkalmazottként, hanem egyéni vállalkozóként működjenek velük együtt, még akkor is, ha csak egy helyen tevékenykednek, mert így a megrendelő, vagyis az esetleges munkaadó költségei jóval alacsonyabbak és az egyéni vállalkozónak is magasabb lesz a bevétele.
Becslések szerint több mint 100 ezer fiktív vállalkozó működik az országban, és számuk folyamatosan növekszik. Bár valójában nem vezetnek vállalkozást és úgy dolgoznak, mint az alkalmazottak, egy helyen és rendszeresen, viszont gyakran nem önszántukból, hanem kényszerből.
A megrendelő cégek az ilyen „foglalkoztatással” csökkentik költségeiket, hiszen nem kell a vállalkozó után járulékokat fizetniük, és ezzel tisztességtelen versenyelőnyt teremtenek – áll a pénzügyi tárca egyik elemzésében. Azt is megállapították, ha Szlovákia legalább az uniós átlagra csökkentené a fiktív egyéni vállalkozók arányát, akkor az állam évi 177-251 millió euró közötti összeget nyerhetne a céges adó- és járulékfizetésen.
Az elemzés szerint a fiktív vállalkozók iránti igény már az állásajánlatokból is látható. A probléma több területet is érint, de a nagy informatikai cégeknél, illetve az építőipari, szállítási és tervezési területeken is szembetűnő.
Az idézett elemzésekből és a munkaügyi miniszter tavaly óta hangoztatott kijelentéseiből úgy tűnt, jövőre szigorúbban lépnek fel azon cégekkel szemben, amelyek arra kényszerítik kollégáikat, hogy munkaviszony helyett vállalkozóként dolgozzanak nekik.
Látszólag persze az egyéni vállalkozó is jobban jár, hiszen nettóban több marad nála a hónap végén, de egyedül van, csak magára számíthat, ha bármilyen váratlan helyzettel találja szembe magát.
Ennek a kényszervállalkozói státusznak pedig igazi vesztese az állam, hiszen jóval kevesebb befizetésre számíthat az egyéni vállalkozótól, mint ha ugyanazon személy alkalmazott lenne.
A várakozások ellenére a konszolidációs csomag az egyéni vállalkozókkal szemben kíméletes maradt. Mint minden évben, a minimális járulékterhek természetesen jövőre is emelkednek, havonta több mint 30 euróval, de ezen túl drasztikus változás nem várható. Tavaly a statisztikai hivatal adatai alapján 1430 euró volt az átlagbér, ami azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó legalább az összeg fele, vagyis a 715 euró 33,15 százalékát, azaz 237,02 euró járulékot fizet a Szociális Biztosítónak. Az egészségbiztosítónak pedig a 715 euró 15 százalékát, azaz 107,25 eurót köteles befizetni havonta.
A minimális járulék összege a jelenlegi 313,93 euróról jövőre 344,27 euróra emelkedik.
Jön ugyan a tranzakciós adó, de ha valaki átalányköltséget érvényesít az adóbevallásában (az a bizonyos 60 százalék), vagyis a két biztosítón kívül másért nem fizet vállalkozóként, akkor csupán vállalkozói számlát kell nyitnia ugyanabban a bankban, ahol magánszámlája is van, s lényegében az adó nem fog rá vonatkozni. A járulékok utalása ugyanis ingyenes, ahogy a bankon belüli, a saját számlára történő utalás is.
Jozef Mihál volt munkaügyi miniszter, aki szakemberként kiváló, politikusként viszont kevésbé, hiszen annyi pártot megjárt már, hogy megszámolni is képtelenség, egy hasznos elemzést készített ebben a témakörben.
A 2025-ös év optimális bruttó bevételeként a 31 900 eurós összeget ajánlja az egyéni vállalkozóknak, mert így továbbra is minimális társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük.
Ha pedig gyermeke van, akkor gyakorlatilag minden reális kombinációban a gyermekek száma és életkora alapján az utánuk járó adóbónusz teljes összegét megkapja, több száz euróval többet, mint 2023-ban vagy 2024-ben.
Ahogy a korábbi tárcavezető megállapította, maradt a kedvező 15 százalékos adókulcs, sőt évi 100 ezer euróra emelik a bruttó jövedelemhatárt, amelyen belül alkalmazható ez az adókulcs. Ennek eredményeként 31 900 eurós éves bevétel mellett az adó- és illetékteher az egyéni vállalkozó bevételének a 15 százaléka alatt van. Aki azonban várhatóan többet keres ennél, fontolja meg a kft. alapítását, tanácsolja Jozef Mihál.
Az tehát megállapítható, hogy míg a nagyobb vállalatok számára a kormány jócskán megnehezíti a működést a jövő évtől, az egyéni vállalkozók jelentős részét és az egyszemélyes vállalkozásokat békén hagyja.
Nyilvánvalóan a kormány is tisztában van azzal, hogy a tőlük befolyó összegek egyébként is csak a költségvetés minimális jellegű kozmetikázására volnának elegendők, miközben több százezer embert érintenének negatívan.
Természetesen a választási időszak első felében sem célja a kormányon lévő pártoknak, hogy ennyi választót magukra haragítsanak.
A többi intézkedés egyébként is fájdalmas lesz mindenkinek, az egyéni vállalkozóknak is. A legtöbben ugyanis nagyobb vállalatokkal működnek együtt, ahol a kiadások jócskán növekedni fognak, nem beszélve arról, hogy a magasabb áfa mindenkire vonatkozik majd. Az is észrevehető, hogy a Smer és a Hlas által vezetett minisztériumok között nem minden esetben van meg az összhang, vélhetően ennek (is) az eredménye, hogy az egyéni vállalkozók idén még megúszták a nagyobb változásokat, de nehéz megjósolni, hogy mit hoz a távolabbi jövő.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/44. számában.
