Hogyan áll a szlovák gazdaság a kormányváltás előtt?
A szlovákiai választások után az új kormány egyik fő feladata a gazdasági irányvonal meghatározása. Ennek alapján állítják össze az állami költségvetést, amelyből megtudhatjuk, mire számíthat az egyszerű állampolgár a mindennapokban. Egyes szakemberek fájdalmas megszorításokat, a koalíciós kormányt alakító pártok pedig a szociális biztonság megerősítését sürgetik. De lássuk, milyen alaphelyzetből indulnak ki, hiszen csak abból főzhetnek, ami van.
A Szlovák Nemzeti Bank negyedévente elemzést készít a gazdaság állapotáról, s bár a politikát nem feltétlen érdeklik ezek a tényszerű adatok, azért azt is tudjuk, a szakértői kormány vezetője ennek az intézménynek az alelnöki posztjáról érkezett. Eközben a jegybank elnöke nem más, mint Robert Fico korábbi pénzügyminisztere.
Ebből is látszik, az NBS komoly hatással van a politikai döntésekre is, mert egy dolog a választási kampányban ígérgetni, a másik pedig a realitás.
Idén az államháztartási hiány 3,5 százalékpontos növekedésére számítanak az elemzők, vagyis a GDP 5,5. Ezt elsősorban az inflációnak a szociális kiadásokra gyakorolt késleltetett hatásával, a magas energiaárakat kompenzáló intézkedések szükségességével, és az elfogadott tartós hatású intézkedésekkel magyarázzák.
Az elemzés rámutat, jövőre kissé javulhat a helyzet, de az általános infláció csak fokozatosan csökken, jövőre ugyanis a szabályozott energiaárak erősítik majd a pénzromlást.
A pénzügyi szakemberek úgy vélik, egy bizonyos időpontban azonban utol kell érniük a piaci árakat. Az árnövekedés lassulása csak 2025 második felében várható, amikor a pénzromlás 3 százalék körül mozoghat.
A nemzeti bank ugyanakkor megállapította, a vártnál jobban teljesített a szlovák gazdaság az év első felében, vagyis a teljesítmény csökkenésére vonatkozó várakozások az autóiparnak köszönhetően nem váltak valóra. Így ez bőven kompenzálni tudta a lakossági fogyasztás visszaesését.
Az európai források lehívására vonatkozó feltételezés viszont változatlan, a források egy részét így sem tudja Pozsony lehívni.
Jövőre ugyanakkor a külföldi kereslet csökkenése miatt a gazdaság is megérzi a lehetőségek szűkülését, de a munkanélküliség növekedésére nem kell számítanunk. Cserébe továbbra is nehéz lesz munkaerőt találniuk a vállalatoknak.
A magas infláció némi visszaszorulásának eredményeként a lakossági fogyasztás élénkülése várható, ezzel összefüggésben a reáljövedelmek elhúzódó csökkenése megállhat, ami elősegíti a fogyasztói kereslet élénkülését. Emellett a háztartásoknak lesz forrása megtakarításaik fokozatos feltöltésére. A rendelkezésre álló adatok szerint a nominálbérek szerényebben nőnek, a vállalatok szigorúan őrzik a munkaerőre jutó költségeket, ami késlelteti a háztartások vásárlóerejének növekedését, ezzel együtt pedig a fogyasztás növekedését.
A következő években a költségvetési politika változtatása nélkül magas szinten marad az államháztartás hiánya. A tervezett állam-adósság 2025-ig valamivel a 60 százalékos küszöb alatt marad, de Szlovákia a magas fenntarthatósági kockázat zónájába került.
Az államháztartás helyreállítása érdekében a közeljövőben jelentős és megfelelő konszolidációs intézkedésekre lesz szükség – emlékeztetnek a nemzeti bank szakemberei.
Múlt héten, tehát már a választások után a pénzügyminisztérium olyan szakmai anyagot mutatott be, amely a konkrét konszolidációs intézkedések széles és változatos skáláját kínálja, amelyek segítségével a szlovák államháztartás egyensúlyba kerülhet.
A dokumentum 100 különböző intézkedést tartalmaz, összesen csaknem 10 milliárd euró értékben. Ezt ajánlja Ódor Lajos kormánya az új kabinetnek a 2024-es költségvetés kiindulási alapjának.
A miniszterelnök és Horváth Mihály pénzügyminiszter által bemutatott terv (a két csallóközi származású szakember évek óta együttműködik, s mindketten a Szlovák Nemzeti Bankból érkeztek a szakértői kormányba) szerint az államháztartás teljes helyreállításához azonnali bevételi és kiadási konszolidációs intézkedések, valamint hosszabb távú reformok kombinációjára lesz szükség. Állításuk szerint a hiány fokozatosabb mérséklése vagy a gazdaság kissé erőteljesebb növekedése ugyanis nem tudja stabilizálni a növekvő adósságtrendet. Az adósság növekedését szerintük csak úgy lehet megállítani, ha a hiányt három éven belül ténylegesen a GDP körülbelül 2 százalékára szorítják vissza. Ehhez konkrét konszolidációs intézkedésekre lesz szükség körülbelül 6 milliárd euró értékben.
A mintegy 100 pontos javaslatcsomag a társadalom tűrőképességére nézve sok veszélyes elemet tartalmaz.
Ezek olyan szakértői javaslatok, amelyek a pénzügyminisztérium elemző osztályaival, valamint más minisztériumokkal együttműködve születtek, de egyeztetésekre került sor a Szlovák Nemzeti Bank és a Költségvetési Felelősségi Tanács szakértőivel is.
A kormányalakítási tárgyalásokat folytató pártok programjaiból kiindulva azonban feltételezhető, hogy a 13. nyugdíj megszüntetésére vagy egyes szociális juttatások megnyirbálására olyan gyorsan nem kerül sor.
Nagy valószínűséggel ugyanis baloldali vezetésű koalíciós kormánya lesz Szlovákiának, amelynek a megalakításával megbízott politikus, Robert Fico már a választások előtt jelezte, nem fogja olyan gyorsan csökkenteni a hiányt, mint azt a pénzügyi elemzők szeretnék. Peter Pellegrini is jobbára a szociális biztonság mellett foglalt állást, éppen ezért nem véletlen, hogy a két pártra szavazott a szlovákiai választók majdnem 40 százaléka.
Most még minden képlékeny, nem igazán látható a leendő kormány gazdasági politikája, erről többet majd a kormányprogram árul el, illetve az, hogy milyen módon és milyen mértékben kompenzálja majd az energiaárakat. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy az új kormány nem az Ódorék ajánlotta gyors konszolidáció útján indul el.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/41. számában.
