Hogyan alakulnak a bérleti díjak Szlovákia megyeközpontjaiban?
A 2025 második negyedévére vonatkozó friss adatok alapján a szlovákiai lakásbérleti piac mérsékelten, de továbbra is változatosan alakult. Az egyesek által mért csökkenés részben a piac korrekcióját, részben a kereslet visszaesését tükrözi, ugyanakkor a tavalyi év azonos időszakához képest mégis 2,1%-kal nőtt a bérleti árak átlaga, ami a hosszú távú áremelkedés stabilitását mutatja.
A negyedéves csökkenés leglátványosabban Pozsonyban jelentkezett, ahol a bérleti díjak 8,6%-kal estek vissza, de jelentős csökkenést mutatott Zsolna (-6,1%) és Nyitra (-5,2%) is. Ez különösen figyelemre méltó a főváros esetében, ahol az ingatlanpiac az országos trendektől gyakran függetlenül mozog, és az árak az elmúlt években főként emelkedtek.
Ezzel szemben kisebb mértékű negyedéves áremelkedés Besztercebányán (3%) és Trencsénben (1,4%) volt tapasztalható. Érdekesség, hogy miközben Trencsén az ország legolcsóbb városai közé tartozik (átlagosan 544 euró), a bérleti díjak itt is mutatnak élénkülést – ez akár a helyi kereslet erősödését vagy az alacsony bázis hatását is jelezheti.
Pozsony ugyan továbbra is a legdrágább város 890 eurós átlagos havi bérleti díjjal, de a városon belüli eltérések szintén figyelemre méltók. Vereknye városrészben például emelkedtek az árak (átlagosan 669 euró), míg a legkedvezőbb ajánlatokat Pozsonypüspöki környékén lehetett találni, 632 eurós átlagárral. Ez azt mutatja, hogy a fővároson belül is éles verseny van a lokációk között, és a belső migráció – például külső kerületek felé – új árstruktúrákat alakít ki.
Éves szinten a legnagyobb bérletidíj-emelkedés Eperjesen (11,1%) és Besztercebányán(10,7%) volt, de Kassa (7,1%), Trencsén (3,9%) és Nagyszombat (3,8%) is növekedést mutatott.
A legjelentősebb éves drágulás az egyszobás lakásoknál figyelhető meg (7,6%), amit a kétszobásak követnek (6,9%) – különösen Pozsonyban, ahol e kategóriákban a legnagyobb az árnyomás. A háromszobás lakások esetében viszont a fővárosban 1,3%-os csökkenést regisztráltak, ami arra utalhat, hogy a nagyobb ingatlanokra már kevésbé van fizetőképes kereslet, vagy a kínálat bővülése nyomta lefelé az árakat.
Az új építésű lakásoknál az árak stabilak maradtak, ami a fejlesztői szektor alkalmazkodóképességét és a hosszabb távú bérleti szerződések árstabilizáló hatását is tükrözheti.
