Hiába dolgozunk, napról napra élünk
Miközben a vállalati bérfejlesztések pozitív irányba mutatnak, a szlovákiai munkaerőpiac valósága jóval árnyaltabb képet fest. A Grafton által készített átfogó felmérés rávilágít egy komoly strukturális feszültségre: a cégek többsége ugyan emelte a béreket, a munkavállalók jelentős része mégis biztonsági tartalékok nélkül, egyik hónapról a másikra él.
A kutatás adatai szerint a szlovákiai alkalmazottak mindössze 54%-a mondhatja el magáról, hogy a havi fizetéséből kényelmesen, tartalékot képezve jön ki. Ezzel szemben a piac egy kifejezetten sérülékeny réteggel szembesül: a munkavállalók 36%-a fizetéstől fizetésig él, azaz teljesen hiányoznak a pénzügyi védőhálók, míg 10%-uk egyáltalán nem jön ki a havi béréből.
A helyzet érdekessége, hogy a negatív számok nem a vállalati passzivitás eredményei. A cégek 79%-a növelte a béreketa közelmúltban, a nyomás azonban nem enyhül: a munkavállalók 44%-a tervezi, hogy a közeljövőben önállóan is béremelést kér.
A bérigények mögött nem pusztán a megélhetési költségek állnak, hanem a munkaerő megtartásának kulcsa is. A felmérés szerint a fluktuáció második leggyakoribb oka a magasabb fizetés hiánya (38%), és a távozni készülő alkalmazottak negyedét (26%) egy azonnali, 20%-os béremeléssel lehetne maradásra bírni.
A fluktuáció mozgatórugóinak vizsgálatakor kiderül, hogy a pénz önmagában nem minden. A felmondások elsődleges oka ugyanis a karrierépítés és az előrelépési lehetőségek hiánya (40%).
A munkavállalók negyede (25%) ráadásul egy egészen más típusú, strukturális félelem miatt fontolgatja a váltást: egyszerűen nem látják biztosítottnak jelenlegi munkaadójuk jövőjét és piaci stabilitását.
A béren kívüli juttatások terén is komoly hiányosságok mutatkoznak: a dolgozók 53%-a semmilyen előnyben nem részesül, és ahol van is ilyen jellegű juttatás, ott az összegek leggyakrabban a havi 20 eurós, szimbolikus határt súrolják. Emiatt értékelődtek fel drasztikusan a nem monetáris, azaz pénzben nem kifejezhető előnyök.
A rugalmas munkavégzés és a távmunka ma már nem luxus, hanem a toborzás és a megtartás alapfeltétele. A felmérés szerint a szellemi és irodai munkakörökben a home office dominanciája egyértelmű: legalább heti 1 napot otthonról dolgozik a munkavállalók 63%-a. Kizárólag irodai vagy helyszíni jelenlétben dolgozik a maradék 37%, ám a szakértők szerint ebbe a kategóriába törvényszerűen azok a fizikai vagy operatív szakmák tartoznak, ahol a távmunka eleve kivitelezhetetlen.
Bár a home office-t használók 45%-a állítja, hogy el tudná képzelni a teljes munkaidős irodai jelenlétet is, a munkaadók részéről mégis érezhető egyfajta szigorítási szándék: a vállalatok 18%-a mérlegeli jelenleg a távmunka lehetőségének teljes eltörlését, ami a jelenlegi feszes munkaerőpiacon komoly elvándorlási hullámot indíthat el.
