2025. december 25., 12:40

Hiába a fejlődés, továbbra is a lista végén

A Szlovákiából – elsősorban Pozsonyból – induló új, rendszeres fapados légi járatok jelenlegi hulláma közelebb viheti az ország részesedését az európai uniós (EU) szinthez. A UniCredit Bank elemzője, Ľubomír Koršňák szerint azonban a régió erős repülőtereinek közelsége miatt a szlovákiai légi közlekedés összintenzitása – a várt élénkülés ellenére – jelentősen az EU és a régió átlaga alatt marad. „Szlovákia várhatóan a következő években is Szlovéniával együtt zárja majd az EU-országok rangsorát” – mondta az elemző.

kassai reptér
Illusztrációs felvétel

Az EU országainak repülőterei az elmúlt 12 hónapban – 2024 októbere és 2025 szeptembere között – több mint egymilliárd utast szolgáltak ki, ami új rekordot jelent. A 2015–2019-es évek átlagához képest az EU-ban a légi közlekedés intenzitása 15 százalékkal nőtt. A 2019-es szintet már 2024-ben elérte, jelenleg pedig 3,4 százalékkal meg is haladja.

„Egy főre vetítve az EU-ban az elmúlt 12 hónapban 2,4 utast szállítottak a légitársaságok” – ismertette Koršňák, hozzátéve, hogy az egyes uniós országok között jelentősek a különbségek. A közép- és kelet-európai (CEE) országokban a légi közlekedés intenzitása 1,7 utas/fő, míg a nyugat-európai, az EU 2004 előtti bővítése előtti EU14 országaiban 3,6 utas/fő.

A rangsor végém Szlovákia áll, ahol a helyi repülőterek mindössze 0,6 utast szolgáltak ki egy lakosra vetítve. Az ország lakosságszámánál kevesebb utast találunk Szlovéniában (0,7) is. Alacsony értékeket mutat továbbá Románia (1,3), Lengyelország (1,7), Csehország (1,7), Bulgária (1,8) és Magyarország (2)”

– sorolta Koršňák.

A legtöbb utast lakosonként az erős üdülőcélpontok repülőterei bonyolítják: Málta esetében 17, Cipruson 14 az érték. Az EU-n kívüli európai országok közül Izland vezet, közel 23 utassal lakosonként.

„Több európai ország ökológiai okokból igyekszik korlátozni a rövid távú légi közlekedést, ahol az időbeli előny elenyészik, miközben a szén-dioxid-lábnyom jelentősen magasabb. Ez főként a belföldi járatok visszaszorulásábanmutatkozik meg” – figyelmeztetett Koršňák. Szlovákiában a Pozsony–Kassa járat újraindításáig a belföldi légi közlekedést kizárólag alkalmi járatok alkották.

E vonal újraindítása így szembemegy azzal a trenddel, amelyet a legtöbb kisebb, tengerrel nem rendelkező országban látunk, ahol a belföldi légi közlekedés sem ökológiai, sem gazdasági szempontból nem igazán indokolt”

– mutatott rá az elemző.

Szlovákia a nemzetközi légi közlekedésben is alacsony intenzitást mutat. Ennek oka nem az alacsonyabb repülési kedv: sok szlovák utas a szomszédos országok repülőtereit használja, elsősorban Bécset, de Budapestet, Krakkót és Prágát is.

Szlovákiára jellemző a nem menetrendszerű légi közlekedés magas aránya, főként a nyári charterjáratoké. A rendszeres járatok aránya az összes utas számán belül 69 százalék, ami a legalacsonyabb az EU-ban. Más országokban ez az arány Lengyelországban 86%, Csehországban 88%, Svédországban pedig 100%. A nem menetrendszerű közlekedés aránya a CEE-országokban 10%, az EU egészében 5%.

Megosztás