Hiába a decemberi pozitív tendencia, az idei év elején ismét megugortak az élelmiszerárak
2025 végére Szlovákiában pozitív irányba mozdult el az élelmiszerárak alakulása. Az élelmiszerek a fogyasztói kosár legstabilabb tételei közé tartoztak, és áraik növekedése mérsékeltebb volt, mint az előző években, ami enyhítette a háztartások költségvetésére nehezedő nyomást. 2026 januárjában azonban az élelmiszerárak növekedési üteme kissé felgyorsult, ami elsősorban szezonális tényezőkkel és a nyersanyagköltségek emelkedésével függött össze.
A vizsgált időszakban (2025 novembere és 2026 januárja között) a 2025-ös év átlagos inflációja 4% volt, míg az élelmiszer-infláció átlaga 1,8%-ot tett ki. 2026 januárjára az éves infláció 4%-on maradt, miközben az élelmiszerárak növekedési üteme 3%-ra gyorsult.
Havi összehasonlításban 2026 januárjában a legjelentősebb áremelkedést az üdítőitaloknál figyelték meg (9,9%), ezt követte a gyümölcsök és diófélék (9,4%), majd a zöldségek, burgonya és hüvelyesek kategóriája (7,1%).
A cukor és édességek ára 4%-kal, az alkoholmentes italoké 3,8%-kal, a teáé pedig 3,7%-kal nőtt, ami a szezonális hatásokat és a magasabb alapanyagköltségeket tükrözi. Mérsékeltebb növekedést mutattak a kakaós italok (1,6%), a halak (1,5%) és a gabonafélék (1,5%). Árcsökkenés volt megfigyelhető az olajok és zsírok esetében (–0,9%), valamint a húsnál (–0,2%) és a kávénál (–0,2%), ami az előző áremelkedések utáni korrekcióval magyarázható.
Mérsékeltebb áremelkedést mutattak a gyümölcsök és diófélék (4,1%), a víz (2,7%), az édességek (2,6%) és a zöldségek (1,3%). Minimális drágulás volt a hús és a hal esetében (egyaránt 0,7%), miközben az olajok és zsírok ára 0,4%-kal csökkent.
„A 2025 novembere és 2026 januárja közötti időszak árainak alakulása megerősíti az egyes élelmiszerkategóriák eltérő dinamikáját, a péksütemények stabil áraitól egészen a marhahús árának jelentős, 9,8%-os növekedéséig. Ezzel szemben a vaj ára tovább csökkent (–2,6%), az almáé 4%-kal, a burgonyáé pedig 0,4%-kal esett. A megfigyelt változások arra utalnak, hogy az árak alakulását döntően piaci és szezonális tényezők határozzák meg, miközben a csökkentett áfakulcs hatása egyenetlenül jelenik meg az egyes termékek között” – tette hozzá a pénzügyminisztérium az elemzésben.
