Hamleti kérdés: kell-e vagy sem az atomenergia?
Napjaink talán legégetőbb kérdése: milyen módon váltsuk fel a fosszilis fűtőanyagokon alapuló energiaellátást?
A legtöbben az atomenergiára esküsznek, bár vannak olyan európai államok, ahol valamiféle csodában bízva kizárólag a megújuló erőforrásokra hagyatkoznának.
Ilyen ország Európa vezető gazdasági és politikai nagyhatalma Németország is.
Ugyanakkor világszerte reneszánszát éli a nukleáris energia felhasználása, amelynek egyszerre több oka is van.
Európában újra fellendülhet a szektor, miután az Európai Bizottság február elején előterjesztette azt a javaslatát, amelyben az atomenergiát zöldnek nyilvánította.
Az EU célja az a javaslattal, hogy csak a valóban klímabarát beruházások minősülhessenek zöldnek, s az ezt támogató adószabályok által vonzóbbá váljanak a magántőke számára. Az ukrajnai háború és az orosz földgáztól való függőség szintén arra ösztönözte az európai uniós országokat, hogy egyre inkább maguk termeljék meg az energiát az atomerőműveikkel.
Franciaország a villamosenergia-termelésének mintegy 70 százalékát atomenergiával fedezi, és az ország energiafüggetlenségét 18 atomerőműben 56 reaktor biztosítja. Emmanuel Macron elnök nemrég bejelentette, hogy 14 új atomerőművet akar építeni.
A szomszédos Belgiumban a kormánykoalíció az ukrajnai háború hatására úgy döntött, hogy meghátrál és mégsem szünteti meg az atomenergia előállítását.
Alexander De Croo liberális miniszterelnök által elért kompromisszum értelmében a reaktorok élettartamát 2025-ről 2035-re hosszabbítják meg. A társkormányzó belga Zöldek is beletörődtek ebbe.
Finnország, Csehország, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia is tervez vagy épít új atomerőműveket. Boris Johnson brit miniszterelnök pedig hosszabb távon a jelenlegi 16-ról 25 százalékra kívánja növelni az atomenergia arányát. De a világ más tájain is az atomenergiára teszik le a voksukat.
Kishida miniszterelnök új típusú minireaktorokról kíván kutatást végeztetni. A nukleáris kapacitás messze a legnagyobb mértékben Kínában növekszik. A következő másfél évtizedben Peking több mint 150 új reaktor építését tervezi. Kína hamarosan felváltja az USA-t, mint a legnagyobb nukleáris hatalommal rendelkező országot, amikor a megavárosok több mint 200 millió lakosát nukleáris energiatermeléssel fogják ellátni.
Az ország kénytelen más forráshoz nyúlni, mivel szinte már teljesen mellőzi az atomenergiát, a nap- és szélenergia stabil kitermelése pedig egyelőre túl bonyolultnak tűnik. Többek között ez is közrejátszik abban, hogy Németország ma a világ legnagyobb orosz gázvásárlójává vált.
Az Eurostat uniós statisztikai hivatal szerint gázimportjának több mint felét Oroszországból szerzi be, szemben az Európai Unió átlagos negyven százalékával. A mintegy 41,5 millió háztartás felét gáz tartja melegen, de a feldolgozóiparban is óriási jelentősége van a gáznak. Hogy mennyire nem volt bölcs lépés a német kormány döntése, arról Gustav Gressel, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa nyilatkozott.
Szerinte Németország ma már jobban függ az orosz gáztól, mint a legtöbb szomszédja. Emiatt az Olaf Scholz kancellár vezette ország rendkívül nehéz helyzetben van. Jelenleg csak három atomerőmű üzemel még Németországban: az Isar 2 Essenbachban (Bajorország), Emsland (Alsó-Szászország) és Neckarwestheim 2 (Baden-Württemberg), de ezeket is le kívánják állítani.
A német kormány továbbra is kiáll a saját nézőpontja mellett, így mindenképpen a kiforratlan nap- és szélenergiára szeretne támaszkodni, ellenezve a nukleáris energia felhasználását. Erről beszélt a német köztévében Steffi Lemke zöldpárti környezetvédelmi miniszter is. Azt ugyanakkor többször is elismerte a német kormány, hogy képtelenség azonnal lecserélni az orosz földgázt.
Akár a teljes német ipar is leállhat, amennyiben megszűnik az Oroszországból importált gáz áramlása.
Erre az esetre már egy forgatókönyvet is készítettek, amelyben meghatározták, hogy milyen sorrendben állítsák le a termelést egy vészhelyzet esetén.
A napenergiára sem lesz egyszerű áttérni, hiszen a speciális üveg előállításához óriási mennyiségű orosz gázra van szükség. Az átállás tehát rendkívül időigényes, a német kormány pedig abban bízik, hogy az emberek addig kevesebb importált energiát használnak. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter többször is arra kérte az embereket, hogy fogyasszanak minél kevesebb energiát, hogy a lehető legtöbb tartalék maradjon a tározókban.
A milliárdos Elon Musk is arra figyelmeztette az országokat, hogy az atomenergia ma a lehető legtisztább forrás.
A Twitteren azt írta:
A Tesla vezére egy interjúban pedig őrültségnek nevezte, hogy a német kormány a maradék reaktorokat is le akarja állítani.
