Gyorsuló ütemben folytatódik a globális eladósodás
Gyorsuló ütemben növekszik a világ országainak eladósodása, a globális államadósság az elmúlt két évtizedben több, mint az ötszörösére nőtt – derült ki az UNCTAD vonatkozó jelentéséből.
Az „adósságok világa” nevet viselő jelentés szerint míg 2000-ben az államok globális adósságállománya 17 billió dollárt tett ki, 2022-ben már 92 billió dollár volt. A szinte elképzelhetetlen összeg nagyságának érzékeltetése miatt mondjuk el, hogy ez az összeg körülbelül megegyezik az Amerikai Egyesült Államok 35 évi teljes költségvetési bevételével, Szlovákia viszonylatában pedig mintegy 3500 évnyi költségvetésről beszélhetnénk.
A számokat még riasztóbbá teszik a kiegészítő adatok, konkrétan, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az ezredfordulótól a tavalyi év végéig - amikor a globális államadósság ötszörösére nőtt – a globális GDP jóval lassabb ütemben, csak a háromszorosára emelkedett.
Bár az államadósság-állomány növekedése szinte minden országra jellemző volt az elmúlt két évtizedben, sokat elárul, hogy nagyrészt a fejlett országok, azok közül is a „leggazdagabbnak” tartottak rendelkeztek a legnagyobb adósságállománnyal. A külső és belső összesített adósságállomány tekintetében az Amerikai Egyesült Államok viszi a prímet, adósságuk a tavalyi évben 30,99 billió dollár volt. Tavaly a második helyen Kína volt (13,9 billió dollár), a harmadikon Japán (11 billió dollár), majd az Egyesült Királyság következett (3,15 billió dollár). Az első tízesben a további sorrend: Franciaország (3 billió dollár), Olaszország (2,9 billió dollár), India (2,8 billió dollár) Németország (2,7 billió dollár) Brazília (1,65 billió dollár), és Spanyolország (1,57 billió dollár).
A Nemzetközi Valutaalap kritériumai szerint egy állam adósságállománya akkor számít „magasnak”, amennyiben annak összege meghaladja az adott ország éves összenemzeti termékének (GDP) 60 százalékát. E tekintetben is jelentős elmozdulás volt megfigyelhető az elmúlt évek során. Míg 2011-ben még csak 22 országnak volt „magas” az államadóssága a Nemzetközi Valutaalap minősítése szerint, addig a tavalyi évre ezeknek az országoknak a száma már 59-re emelkedett.
Az államadósság-állományok összegének növekedésével egyidőben emelkedtek az egyes országok adósságállományainak „kezelésére”, vagyis az adósságok utáni kamatok fizetésére szükséges GDP arányos kiadások is. Az úgynevezett fejlett országok esetében ez a százalékarány átlagban a GDP 2010-ben kimutatott 0,9 százalékáról a GDP 1,5 százalékára emelkedett. A fejlődő országok esetében a vizsgált időszakban a kamatkiadások a GDP 4,2 százalékáról a GDP 6,9 százalékára emelkedtek átlagban.
Az úgynevezett fejlett országok között is jelentős eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy az adósságállományuk kamatkiadásai az évi állami költségvetésük mekkora hányadát teszik ki. Például az egyik leggazdagabb európai ország, Luxemburg esetében az éves kamatterhek az állami költségvetés mindössze 0,38 százalékát, Svájc esetében 0,59 százalékát, Németország esetében pedig 0,97 százalékát emésztik fel. A fejlett országok közül ez az arány az Amerikai Egyesült Államok esetében mutatkozik a legmagasabbnak, ott a költségvetés 13,32 százalékát kellett az államadósság kamataira költeni 2018-ban és azóta ez az arány tovább növekedett.
