Gazdaságélénkítéssel a bürokrácia ellen
A szlovák kormány a korábbi, kilencven javaslatból álló terjedelmes listáját egy konkrét, ötvennégy intézkedést tartalmazó gazdaságélénkítő csomaggá szűkítette, amelyet a napokban bocsátott szakmai egyeztetésre.
A kabinet saját kommunikációja szerint egy olyan pragmatikus tervezeten dolgozik, amelynek elsődleges célja a hazai vállalatok, az ipar és a tágabb értelemben vett vállalkozói környezet megsegítése, valamint a szlovák gazdaság régiós versenyképességének helyreállítása. Ezeknek az intézkedéseknek nincs közvetlen, azonnali hatása az állami költségvetés kiadási oldalára, így előkészítésük és jogalkotási fázisuk jelentősen felgyorsítható. A kisebb horderejű, de a mindennapi vállalati működést megkönnyítő bürokráciacsökkentő változtatások nagyon gyorsan életbe léphetnek. Ezzel szemben a nagyobb, költségesebb makrogazdasági döntések őszre tolódnak, arra az időszakra, amikor a kormány a jövő évi állami költségvetés keretszámairól és a hiánycélokról is tárgyal.
A hazai iparágak egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlan és tartósan magas energiaköltség, amely jelentős hátrányt okozott a nemzetközi piacokon. A gazdaságélénkítő csomag egyik fajsúlyos eleme éppen ezért az energiaárak stabilizálása és az ipari fogyasztók rezsiköltségeinek letörése. Az azonnali intézkedések között kiemelt helyen szerepel a rendszerhasználati díjak, kifejezetten a rendszerüzemeltetési és a rendszerszolgáltatási tarifákat fedő sávok felülvizsgálata, amellyel a nagyfogyasztó vállalatok súlyos pénzügyi terhektől szabadulhatnak meg.
A hazai nehéz- és feldolgozóipar termelékenységét hivatott javítani a gázinfrastruktúra-költségek radikális csökkentése is, valamint a hálózati hozzáférés sokkal kedvezményesebbé tétele az egyenletes fogyasztási profillal rendelkező nagyüzemek számára.
További markáns és a piac által régóta várt lépés az ipari áram jövedéki adójának megawattóránként 1,32 euróról az uniós minimumra, azaz mindössze 0,50 euróra történő mérséklése. A hálózati díjak lakossági és ipari emelkedésének megfékezése érdekében a kormány jelentősen növelné a hálózatfejlesztésre szánt forrásokat a Modernizációs Alapból, tehermentesítve ezzel az elosztókat a saját, jóval drágább tőke bevonása alól.
Vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy az állami tulajdonú erőművek a francia modellhez hasonlóan dedikált, stabil áramellátást biztosítsanak a hazai ipar számára, kiküszöbölve a durva tőzsdei áringadozásokat. Ezt egészítené ki a hosszú távú energiavásárlási szerződések állami, hitelkockázati garanciákkal történő támogatása. Középtávon a végfelhasználói árak további letörését célozzák az energiaintenzív vállalatok számára kialakított új finanszírozási sémákkal, valamint a szén-dioxid-kvóták közvetett költségeinek a Környezetvédelmi Alapból történő eddiginél nagyobb kompenzálásával.
Az energetikai stabilizáción túl a beruházások és az innováció fellendítése is fókuszba kerül. A tervek között szerepel a köz- és magánszféra partnerségére épülő komplex projektek új, intézményi modelljének bevezetése, amelyben az állam végre társfejlesztőként koordinálna.
A regionális különbségek mérséklésére az állam két új alapot is létrehoz. A Szlovák Regionális Fejlesztési Alap a klasszikus, sokszor torzító hatású dotációk helyett visszatérítendő pénzügyi segítséget nyújtana, míg a Szlovák Régiók Innovációs Alapja hitelekkel, garanciákkal és tőkebevonással segítené a helyi technológiai kezdeményezéseket.
A kutatás-fejlesztésre fókuszáló vállalatok célzott, adminisztratívan kevésbé megterhelő, a bankrendszeren keresztül folyósított hitel- és támogatáskombinációkra számíthatnak. A magasan jegyzett nemzetközi projektekben részt vevő cégeket pedig, mint amilyenek az uniós, illetve a svájci központú kutatási programok, automatikusan kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatként fogják elismerni.
A szlovák gazdaság másik nagy problémája a krónikus szakemberhiány, amely már a vállalati termelés bővítésének és a gazdasági növekedésnek a gátjává vált. A munkaerőpiaci feszültségek enyhítése érdekében a kabinet radikálisan egyszerűsítené a hiányszakmákban dolgozó külföldiek kvalifikációjának elismerését egy gyorsított, munka közbeni honosítási elv alapján. Ezzel párhuzamosan jelentősen megkönnyítenék a harmadik országbeli állampolgárok vízum- és tartózkodási engedélyével kapcsolatos ügyintézést, egyszerűsítenék a letelepedés és az állampolgárság megszerzését a magasan képzettek számára. Továbbá enyhítenék a külföldi végzettségek honosításához kötött, sokszor indokolatlanul szigorú és rugalmatlan nyelvi követelményeket is.
A hazai belső tartalékok mozgósítására és a foglalkoztatás ösztönzésére a kormány havi 200-ról 300 euróra emelné a megbízási szerződéssel dolgozók járulékmentes, levonható tételét. Ezt a jelentős kedvezményt a tervezet szerint a jövőben kiterjesztenék a szülési, az apai vagy a szülői szabadságon lévőkre is, ami nagyban segítheti a kisgyermekes szülők részmunkaidős visszatérését a munka világába, csillapítva a vállalatok munkaerőigényét.
A kötelező társadalombiztosítási járulékfizetés megállapítására egy teljesen új jövedelmi tesztet vezetnének be az eddigi merev rendszer helyett. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a járulékfizetési kötelezettség a jövőben csak azokat a vállalkozókat terhelné, akiknek a bevétele egy adott évben bizonyítottan meghaladja a mindenkori létminimum tíz és félszeresét.
A gazdaságélénkítő csomag legvaskosabb és talán a mindennapokban leginkább kézzelfogható részét az adminisztratív terhek drasztikus megnyirbálása, a sokat emlegetett hivatali bürokrácia csökkentése adja. Alapjaiban változna meg a cégalapítás logikája az országban. A vállalkozói engedély fizikai, papíralapú kiállítása végleg a múlté lesz, a jogosultság magával a közhiteles nyilvántartásba vétellel automatikusan létrejön, felszámolva ezzel a felesleges igazolványokat. A vállalkozás indítását, szüneteltetését vagy megszüntetését teljes egészében kivonják a helyi illetékesség alól, így az az ország bármely pontjáról, tisztán elektronikusan lesz intézhető.
Hatalmas újítás és egyértelműen a startup-kultúra, illetve a fiatal generációk ösztönzését szolgálja, hogy a versenyképesség növelése érdekében már tizenhat éves kortól alapíthatnak a fiatalok korlátolt felelősségű társaságot vagy válthatnak ki egyéni vállalkozói engedélyt.
Középtávon megszűnik a gazdasági társaságok kötelező tartalékalap-képzése, és a jövőben nem kell minden apró alapszabály-módosítás után közjegyző által méregdrágán hitelesített teljes másolatot benyújtani a cégbíróságnak, hiszen a digitalizáció korában ezek az adatok már amúgy is elérhetők az állami rendszerekben.
A kereskedelemben végre megszűnik a pénztárgépek regisztrációjáról szóló igazolások kötelező, fizikai kifüggesztése a boltokban, ami hosszú évek óta jelentett formális nyűgöt az üzlettulajdonosoknak. Az energiaszolgáltatók számlázási rendszere is letisztul, hiszen az áfatörvény szerinti kötelező elektronikus számlázás alá eső cégek számára eltörlik a teljesen felesleges, papíralapú elszámolás kötelezettségét.
A gépjárművek nyilvántartásában ésszerűsítik a folyamatokat, így a jövőben kivezetik a forgalmi engedély kötelező cseréjét abban az esetben, ha a tulajdonos személye vagy a gépjármű műszaki adatai nem változnak, csupán a cég vagy a magánszemély hivatalos címe, székhelye módosul. Az állam az ellenőrzéseknél is szemléletet vált: bevezetik a prevenciót és az együttműködést előtérbe helyező „második esély elvét” a vállalkozások szankcionálásánál, amivel párhuzamosan csökkentik a Statisztikai Hivatal felé fennálló adatszolgáltatási mulasztásokért kiszabható, régiós szinten kiugróan magas bírságokat is.
Különösen üdvözlendő a vállalkozói szféra számára a munkavédelem területén induló dereguláció. Végleg eltörlik a kizárólag adminisztratív, irodai munkakörben dolgozók kötelező orvosi vizsgálatát, megszüntetve a teljesen felesleges terhet a HR-osztályok és a munkavállalók számára, miközben az álláskeresők előzetes alkalmassági vizsgálata is kikerül a kötelező elemek közül.
Az új intézkedéscsomag egésze világosan jelzi, hogy az állam megpróbál visszalépni és teret engedni a gazdaság önszabályozó, értékteremtő folyamatainak. Más kérdés, hogy mi kerül a megvalósítandó intézkedések közé, s mit mutat majd a gyakorlat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/22. számában.
