Érdemes most építkezésbe kezdeni?
Magas ingatlanárak, egyre kevesebbet érő pénz… Sok fiatal teszi fel a címben megfogalmazott kérdést, vajon merjen-e ebben az időszakban építkezésbe kezdeni. A válasz pedig nem is olyan egyértelmű, mint elsőre tűnik a nehéz gazdasági helyzetben.
Hetilapunk hasábjain már többször írtunk arról, milyen folyamatok következtében emelkedtek tavaly tavasztól rohamos ütemben a jelzáloghitelek kamatai. Ez a rohamos növekedés azonban érdemben nem, vagy alig változtatott az ingatlanárakon, a lakások és házak továbbra is méregdrágák.
Az elemzők pedig különböző várakozásokkal dolgoznak a jövőre vonatkozóan, és megállapítható, egyáltalán nem biztos, hogy a következő hónapokban alacsonyabb ingatlanárak lehetnek, mint az év első részében. Különösen igaz ez az újépítésű házak esetében.
Az ingatlanpiaci helyzet rövid áttekintése után a vásárlást fontolgató párok nincsenek könnyű helyzetben. Nem véletlenül írtam vásárlást fontolgató párokról, mert egyedülálló fiatal személyeknek gyakorlatilag nincs esélyük akkora hitelre, amelyből egy házat fel tudnának építeni.
Kivéve, ha a családi örökségből, vagy több évtizedes szülői spórolás révén rendelkeznek legalább 50, de inkább 100 ezer eurós saját tőkével.
Az alaphelyzet a következő: az elmúlt időszakban nem csupán az építkezési anyagok ára növekedett szédületes tempóban, hanem a telkek ára is.
A Csallóköz szívében, Dunaszerdahelyen öt évvel ezelőtt 40-50 ezer euróért lehetett egy átlagos, 6 áras építési telket vásárolni, ma már ennek a duplája is olcsónak számít.
Ugyanez a helyzet a jelentősebb gazdasági potenciállal bíró régiók falvaiban is.
A várakozások szerint a helyzet rövid távon nem fog javulni, a hitelek még az idén is drágulnak, tehát a kamatlábak emelkednek, az elérhetőségük még inkább romlani fog, miközben az infláció hatására a lakosság lehetőségei egyre szűkülnek.
A bonyolult helyzetben jó hír lehet, hogy az építőanyagoknál idén már nem várható olyan drasztikus áremelkedés, mint amilyet a koronavírus-járvány idején, majd a háború kezdetét követően megtapasztalhattunk.
A járvány megbénította a nemzetközi kereskedelmet, nyersanyaghiány lépett fel, amely értelemszerűen megemelte a késztermékek árát. Az persze más lapra tartozik, hogy a helyzetet kihasználva egyes kereskedők a raktárkészleten lévő, korábban beszerzett termékeiket is átárazták. Ebből aztán jócskán adódtak konfliktusok, és nagyon sok építkezés tervezett költségvetését kellett átírni, egy-egy nagyobb projekt esetében akár tízezres különbségek is lehettek a végső árban.
Az egyre nagyobb fordulatszámra kapcsoló infláció és áremelkedés felfelé nyomta a bérköltségeket az építőiparban is. Ebben az iparágban azonban jelentős a munkaerőhiány, s ugyan a duális képzés népszerűsítése a fiatalok körében erőteljes, a végzős kőművesek, bádogosok közül sokan más területen helyezkednek el.
Ez azt jelenti, hogy a kevés szakmunkás tudását jól meg kell fizetni, ami további költségnövekedést jelent az építtetőnek.
Az otthonteremtés előtt állók tehát nincsenek könnyű helyzetben, de alternatívaként a családi ház építése helyett ott van a lakásvásárlás lehetősége. Aki viszont mindenképp saját külső teret szeretne, annak a költséghatékonyság jegyében az ikerházak sokasága kínál megoldást.
Ezek száma az utolsó gazdasági válság óta megsokszorozódott, főleg az ország nyugati részén, mert a telken és közös falon, vagy falakon osztozva anyagilag könnyebben elérhetők a vásárlók számára.
A nagy kérdés persze a szomszéddal való kapcsolat milyensége, amely sokszor inkább szerencse kérdése. A piacon tapasztalható trendek azonban egyértelműen ezen építmények további előretörésének kedvezhetnek, annál is inkább, mert a legtöbbjük a fűtés szempontjából is jól előkészített, és a modern élet feltételeinek megfelelően elegendő teret kínálnak, hiszen a családok csak este és hétvégén tartózkodnak otthon.
Az építkezés helyett persze megoldás lehet egy régebbi ház, vagy a családi örökségként fennmaradt épület felújítása is. Néhány szakember úgy véli, a drágán megvásárolható új ingatlanok korszakában ezek az építmények felértékelődnek, még akkor is, ha az energiaválság idején jelentős költségekkel jár, hogy fűtésüket hatékonnyá alakítsák.
A napokban viszont a környezetvédelmi tárca bemutatta a házfelújítási program következő körének részleteit, amely március végén jelenik meg, és sokkal egyszerűbb lesz, mint az első.
E cél eléréséhez elegendő, ha a pályázó legalább egy intézkedést végrehajt az ún. A csoportból, amibe a külső burkolat szigetelése, a nyílászárók cseréje, a mennyezet és a padló szigetelése tartozik.
Egyszerűsödik magának a pályázat benyújtásának a folyamata is, jelentősen csökken a kötelező mellékletek száma és ezzel a pályázó adminisztrációs terhe is. A kérelem kitöltéséhez elegendő a személyi igazolvány, a tulajdonlap és az épület korának igazolása, amelyet az önkormányzat adhat ki, bizonyos esetekben azonban az épület korát igazoló szakvéleményre is szükség lehet. Az új kiírás szerint a pályázónak nem kell igazolnia, hogy a felújítandó házban van az állandó lakhelye, sem azt, hogy nincs az állammal szemben tartozása.
Egyes lehetőségek tehát szűkültek, de megjelentek újak. Más kérdés, hogy sokak álma az új családi ház, amelyről nem szívesen mondanak le, s amivel egy felújított ingatlan nem tudja felvenni a versenyt.
Ennek ellenére legalább ideiglenes megoldást jelenthet, hasonlóan, mint az ikerház. Ha pedig javul a gazdasági helyzet, akkor a régi ház értékesítési ára jó alapot jelenthet az álom, a saját építésű ház megvalósításához.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/11. számában.
