Emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank
Meglepetésre 185 bázisponttal 7,75%-ra emelte az alapkamatot kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így az vélhetően összeolvadhat az egyhetes irányadó betéti kamattal csütörtökön.
A döntésre előzetesen nem lehetett számítani, hiszen májusban csak 50 bázispontot emelt a jegybank, az volt a várakozás, hogy most legfeljebb a korábbi 100 bázispontos tempóhoz térhet vissza. Persze benne volt, hogy próbál meglepetést okozni a Tanács, hiszen a piacnak és az elemzőknek egyre kevésbé tetszett az eddigi kettős kamatrendszer, amikor az alapkamat mellett hetente döntöttek az egyhetes betéti rátáról és az volt az irányadó.
A mostani lépéssel a két kamat vélhetően összeolvad. Az irányadó ráta jelenleg 7,25%-on van, onnan csütörtökön az alapkamat szintjére emelkedhet.
A két kamat összeolvadását vélhetően a három órakor kezdődő háttérbeszélgetésen jelentheti be hivatalosan Virág Barnabás. ha megtörténik ez csütörtökön, akkor onnantól kezdve együtt emelkedhet havonta egyszer az alapkamat és az egyhetes betéti ráta, amivel viszont az eddigi rugalmasság veszik el a rendszerből, nem tud majd hetente reagálni a piaci fejleményekre az MNB az irányadó kamattal.
A szakemberek várakozása szerint akár 9% felett is tetőzhet a két kamatszint valamikor az év második felében.
A váratlan lépést elsősorban a tartósan gyenge forintárfolyam indokolta, az utóbbi napokban ugyanis 400 felett ragadt az euró árfolyama, ezt pedig egy erős inflációs nyomás ellen küzdő jegybank nem hagyhatta, hiszen ahelyett, hogy a pénzromlást mérsékelné, további árfelhajtó tényezőként jelenik meg a gazdaságban.
A jegybank lépésére rögtön erősödésbe kapcsolt a magyar deviza, 397 alatt is járt átmenetileg a jegyzés.
FRISSÍTÉS:
Az infláció emelkedése, kockázatainak elhúzódása szükségessé teszi a szigorítási ciklus határozott folytatását - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján kedden közzétett közleményben.
A keddi kamatdöntés indoklása szerint hosszabb távon fönn kell tartani a szigorú monetáris kondíciókat. Az MNB Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak - tették hozzá.
A GDP 2022-ben 4,5 és 5,5 százalék között, 2023-ban 2,0 és 3,0 százalék között, 2024-ben 3,0 és 4,0 százalék között bővülhet.
A közlemény szerint a bővülés üteme az év második felében várhatóan mérséklődik. Az idén a belső kereslet - elsősorban a lakossági fogyasztás - járul hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton.
A kormány intézkedéseivel várhatóan teljesülnek az idei és a jövő évi költségvetési célok. A GDP-arányos államadóssági ráta a tavalyi 76,6 százalékról 2022 végére 75 százaléka alá, ezt követően évente csaknem 2,5 százalékponttal csökkenhet. A folyó fizetési mérleg hiánya idén átmenetileg nő.
Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a testület 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, így az egynapos jegybanki betét kamata 7,25 százalék, az egyhetes fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.
