Elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia?

Számos kutatás jelzi, szüksége van Európának erre az új lehetőségre, mert az öreg kontinens versenyképességi hátrányait talán éppen a mesterséges intelligencia erőteljesebb bevonásával tudjuk majd csökkenteni. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy Ázsia elment mellettünk, de azt sem szabad elfelejteni, hogy még mindig sok kiművelt emberfő van Európában, s tudná használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. A McKinsey Global Institute kutatása például megállapította, hogy a generatív MI akár évi 3 százalékos termelékenység növekedést is eredményezhet Európában 2030-ig. 

Olyan rendszerek, amelyek hatalmas adathalmazokon tanulnak, majd az ebben felismert mintázatok alapján új, hasonló adatokat hoznak létre. Ha sikerül az előrejelzésnek megfelelően teljesíteni, akkor a növekedés kulcsfontosságú lehet az európai modell finanszírozásában, különösen az energiaátmenet, a munkaerőhiány és az idősödő népesség kihívásainak a kezelésében. 

A mesterséges intelligencia tehát jelentős lehetőségeket kínál Európa gazdaságai számára a termelékenység növelésében a munkaerőhiány korában, az innováció előmozdításában és a globális versenyképesség javításában. Az európai országok megfelelő szabályozási kereteinek kialakítása kulcsfontosságú, miközben a közös törvényi keret már elkészült.

Emlékezzünk csak arra, hogyan kezdett bő két évtizeddel ezelőtt az internet egyre nagyobb szerepet játszani az életünkben és ma már látjuk, milyen hatással van nemcsak a gazdaságra vagy munkavégzésünkre, hanem a magánéletünkre is.

Ahogy akkor, úgy most sem várhatunk robbanásszerű átalakulást, tehát nem kell attól tartani, hogy a gyártásban egyik évről a másikra eltűnnek az operátorok, vagy éppen a könyvelőket teljesen szoftverek helyettesítik majd, hiszen az átalakulás már most is zajlik. A folyamat viszont fel fog gyorsulni. Éppen ezért fontos, hogy nemcsak átláthatóbb legyen az átalakulás, hanem biztonságosabb is. Ennek kapcsán az Európai Unió tavaly fogadta el az AI Actot (Artificial Intelligence Act) vagyis az első átfogó jogszabályát, amely a mesterséges intelligencia fejlesztését, bevezetését és használatát szabályozza. Célja a hivatalos magyarázat szerint az volt, hogy biztosítsa az MI rendszerek biztonságos és etikus alkalmazását, miközben elősegíti az innovációt és az uniós vállalkozások versenyképességét.

A törvényi keretek majd teljes egészében 2027-ben lépnek hatályba és négy kockázati szintet határoznak meg. A tiltott MI (elfogadhatatlan kockázat) vagyis azon MI-rendszerek, amelyek veszélyeztetik az emberi jogokat vagy manipulációra alkalmasak, teljes mértékben tilosak. Ide tartozik például a tömeges arcfelismerés vagy a társadalmi kreditrendszerek alkalmazása.

A magas kockázatú MI-rendszerek jelentős hatással lehetnek az emberek életére, ilyenek például az egészségügyi diagnosztika, a hitelbírálat vagy az önvezető autók esetében alkalmazott rendszerek. Ezeket szigorúan ellenőrizni kell a törvényi keretek alapján, biztosítva az átláthatóságot és az emberi felügyeletet. A korlátozott kockázatú MI-rendszerek ugyan befolyásolhatják a felhasználókat, de nem hordoznak komoly veszélyt, ilyenek a chatbotok és a deepfake technológiák. Ezek esetében kötelező a tájékoztatás, hogy MI-vel kommunikálunk.

A besorolás végén a minimális kockázatú MI-rendszerek, például az ajánlórendszerek, az automatikus fordítók állnak, amelyek biztonságosnak minősülnek, ezért nem vonatkoznak rájuk külön szabályok.

A szlovákiai statisztikák szerint egyelőre nem nagy azoknak a cégeknek a száma, amelyek a tevékenységük során használják az MI lehetőségeit, és dinamikus növekedésről sem számolhatunk be, mert csak a cégek 7 százaléka tervezi a mesterséges intelligencia alkalmazását. Az ok nem elsősorban az, hogy nem tartják hasznosnak vagy éppen versenyelőnyt jelentő tényezőnek, hanem a belső képességek hiánya és az ebből eredő félelmek. Egyszerűen még mindig ott tartunk, hogy nem elég innovatív a vállalatok munkavégzése, ami komoly kihívásokat jelenthet a jövőben. 

A rutinszerű, ismétlődő feladatokból álló munkákat veszélyezteti leginkább a mesterséges intelligencia, de nem csak itt fog változásokat hozni. Tehát nemcsak a gyártásban, hanem az adminisztrációban és az adatfeldolgozásban kiválthatja az MI és a robotika ezeket a munkavégzéseket.

Ezek pedig mind olyan területek, ahol a munkavállalók jelentős része dolgozik Szlovákiában, tehát az átalakulás elkerülhetetlen. Nyilvánvaló azonban, hogy a gondolkodó gépek elsősorban kisegítő feladatokat látnak majd el kezdetben, amelyekhez még szükség lesz emberi segítségre. Az viszont nem kizárt, hogy a fejlődés felgyorsul és az önálló munkavégzés a mesterséges intelligencia számára egyre jellemzőbbé válik. Az évtized végére bizonyos területeken akár a munkavégzések 30 százaléka is már ilyen módon történhet, de sok függ attól is, milyenek lesznek a kezdeti tapasztalatok.

Az teljesen egyértelmű, hogy a MI térnyerése új készségek elsajátítását teszi szükségessé a munkavállalók számára. A promptolás, vagyis a mesterséges intelligencia irányított használata hamarosan elengedhetetlen készséggé válik számos vállalatnál, különösen a HR és a toborzás területén. Ezen a területen is olyan átalakulást láthatunk majd, mint amikor az online közeg felgyorsult fejlődése során a programozói tudás hatalmas piaci értékkel bírt. Aki tehát megfelelő készségekkel fog rendelkezni, az a fizetési szalagon is jóval az átlagnál magasabb összeget láthat majd.

Bár az MI alkalmazása bizonyos munkakörök megszűnéséhez vezethet, ugyanakkor új pozíciók is létrejönnek, különösen a technológiai és innovációs szektorokban.

A Nemzetközi Valutaalap egyik elemzése szerint a fejlett gazdaságokban az állások mintegy 60 százalékát érintheti az MI technológia alkalmazása, míg a fejlődő országokban ez az arány 20-30 százalék körül alakul.

A jelenlegi trendekből viszont az látszik, a hazai piacon még elég nagy a félelem a változástól, pedig a gyors alkalmazkodás kulcsfontosságú lehet a gazdasági sikerben, s ez nem csupán a helyi vállalatokat érinti, hanem a globális szereplőket is.

A világ legnagyobb keresőoldala, a Google is hatalmas forrásokat fordít arra, hogy a birodalmát ne ingassa meg a mesterséges intelligencia, mert nyilvánvaló, az online keresés is teljesen átalakul, ahogy sokkal kifinomultabbá válnak a portálok is, amelyek a modern eszközökkel egyre könnyebben fognak majd fogyasztói adatokat elemezni és ennek alapján kínálatokat megfogalmazni.

A veszélyek és a lehetőségek tehát egyaránt figyelmet érdemelnek, de olyan korszak vár ránk, amikor a megfelelő reakció hatalmas sikert hozhat.

Megjelent a Magyar7 2025/6.számában.