Elrugaszkodott a valóságtól a kormány hitelkonstrukciója – de hiba lenne kihagyni az önkormányzatoknak

Javultak az önkormányzatok finanszírozásának lehetőségei?

A természetes személyek – alkalmazottak, illetve iparosok, magángazdák – által befizetett adók 30%-át a megyék, illetve 70%-át az önkormányzatok kapják vissza, egy bonyolult képlet alapján. Amikor március 16-án leállt a szlovák gazdaság, elkezdett növekedni a munkanélküliség, eltolták az adóbevallásokat, az ország bevételei igencsak csökkentek. 2-3 hónapra több százezer ember elment különböző ápolási díjra, betegállományba, munkanélküli segélyre.

A mostani járványügyi helyzetben ezért sem akarja leállítani a kormány a gazdaságot, mert már megtapasztalta, hogy nemcsak a bevételei esnek ki, hanem a kiadásai is jelentősen megnőnek.

A bevételkiesést pedig az önkormányzatok egyenesen megérezték, hiszen az államtól visszaosztott adórész közvetlenül függ az állampolgárok által befizetett adóktól.

Ez mekkora kiesést jelentett számszerűen?

Áprilisban a felét sem kapták meg az önkormányzatok abból, ami a költségvetésből járt volna, azaz, amit beterveztek a községi költségvetés bevételeibe.

Logikus, hogy mindenki elkezdett spórolni, először a beruházásokat halasztotta el, majd a béreket, illetve az egyéb kiadásokat faragta vissza. Persze ezek olyan kiadások, amelyek egyben hozzájárulnak az állami bevételekhez is, tehát egy ördögi kör alakult ki. Nyáron új prognózist kaptak az önkormányzatok, ahol az adóhányadból érkező bevételeket 8-10%-kal lecsökkentették az év eleji tervhez képest. Ez már szebb számokat mutat, mint amit tavasszal, a járvány kezdetekor képzeltünk el.

A kormány azért hozott bizonyos lépéseket az önkormányzatok megsegítésére?

Először is, senki sem kompenzálta a csökkentett béreket, és a községek jó részének nem is nyílt lehetősége arra, hogy valamilyen konstrukcióban az alkalmazottak kieső bérét vagy legalább annak egy részét vissza tudja adni. A kormány létrehozott egy konstrukciót a kiesett bevételek kompenzálására, de kizárólag hitelkonstrukció formájában. Támogatás vagy kiegyenlítés nincs, viszont felvehetünk kamatmentes hitelt, amivel több évre előre terheljük az önkormányzati költségvetést. A hitelt csak 2024-től, azaz a következő ciklusban kell törleszteni. Viszont a települések köréből kiesnek azok az önkormányzatok, melyek már most teljesítik az eladósodottság maximális határát, egyébként pedig, csak megadott kiadásokat lehet a kamatmentes állami hitelből fizetni.

Például olyan beruházást nem lehet ebből fedezni, mely bevételt termel. Tehát, tornaterem vagy kultúrház felújítására nem lehet, hiszen ezeket az önkormányzatok különböző akciókra bérbe adják, és ebből bevételük keletkezik. 

Ebből látszik, mennyire elrugaszkodott a valóságtól ez a javaslat, hiszen azok a bevételek, amelyek egy tornaterem vagy kultúrház kiadásából érkeznek, minimálisak, a valós kiadásokra sem elegendőek az esetek nagy részében.

A hitel merítésének idejét is meghatározták?

Az év végéig kell elkölteni, tehát, ha nincsenek az asztalfiókban előkészített projektek, akkor komoly rohammunkával lehet csak kimeríteni ezt a hitelt. Általában utak, járdák felújítására használják fel az önkormányzatok. A múlt hétig csupán 114 község és város döntött a hitelfelvétel mellett a háromezerből, ez szerepelt a sajtóban, de több kolléga jelezte, hogy ők most adják be az igényléseiket.

Csallóközcsütörtök mekkora hitelt vett fel?

Csak akkora hitelt lehet felvenni, ami különbség a minisztérium által bejelentett módosított költségvetési forrásunk és a mostani reális bevétel között van, vagyis durván harmincezer eurónyit. Decemberben 550 ezer lett volna az adókból visszaosztott bevételünk, amit év közben módosítottak 510 ezer euróra, de már látják, hogy csupán 480 ezer eurót kaphatunk, és ezt a kiesésünket kompenzálják a hitellel. El kell mondani, hogy a költségvetésünket viszont a decemberi számok alapján állítottuk össze.

Azaz, a várható kiesés felét vehetjük fel hitelként.

Nem sok jót mond a hitelkonstrukcióról, mégis úgy döntöttek, hogy felveszik.

Szerintünk érdemes felvenni ezt a kamatmentes, 2024-től törlesztendő hitelt. Azért is, mert a jelenlegi kormányprogramban szerepel a közigazgatási reform, a községek összevonása, aminek egyik lépése lehet a községi hitelek átvállalása - elengedése. Így azok az önkormányzatok, amelyek nem veszik fel a hitelt, nem fognak ehhez a forráshoz hozzáférni.

Hasonlóra számítok, mint amikor a magyar kormány átvállalta az önkormányzatok hitelállományát. Durván hangzik, de lehet, az jár jobban, aki nem takarékoskodik. 

Ez olyan, mint a szocializmusban. Aki nem lopja meg azt a vállalatot, ahol dolgozik, az a saját családját rövidíti meg.

Sarkított, amit mond, de hasonlóság a két példa között ott van, hogy akkor sem kapta meg a dolgozó a reális bérét az elvégzett munkájáért. Meggyőződésem, az önkormányzatok is alul vannak finanszírozva, ha az elvégzendő feladatokat nézzük. Kétségtelenül át kell alakítani az önkormányzatok finanszírozását, vagyis a kiadások jobban kövessék az önkormányzatokra rótt feladatok nagyságát. A jelenlegi járványhelyzet is bizonyítja, tarthatatlan, hogy a válságra leginkább érzékeny bevételi részhez kötik az önkormányzatok finanszírozását.

Folyik a kormányon belül ez irányba valamilyen tervezés, gondolkodás?

Egyelőre semmilyen vitaanyag nem született.

Azt látom, hogy a kormány teljes tevékenységét elviszi a járvány elleni küzdelem, az ilyen-olyan intézkedések meghozatala, és az önkormányzati szint számukra másodlagos, ahogy sok más terület is.

Ma a fő kommunikációs csapás a kormány számára a járvány kezelése. Hangos, masszív kommunikáció, ami a mindennapjait érinti az embereknek, az esküvőktől, a keresztelőktől elindulva a rendezvényekig, a munkába és iskolába járásig. Gyakorlatilag minden egyéb téma, ami esetleg fontos volna a járvány utáni elrugaszkodáshoz, nem kerül a nyilvánosság elé

Kormányzati tevékenység helyett egy nagy színház folyik?

Látszólag egy elszabadult flippergolyóként csapong a kormányfő a koronavírus-járvány megengedő és erősen szigorító rendeletei között, a szociális hálón pedig majdnem mindenkibe beleszáll, aki csak szembejön vele.

Ez elsősorban a járvány elején volt erőteljes, most a második hullám idején újra előhozta ezt a formáját, bár talán egy kicsit csitult. Látni kell azt is, hogy a kormány most reménykedik a 7 milliárdos európai mentőcsomagban, de ehhez viszont október közepéig le kellene tennie egy reformcsomagot, és ne felejtsük, ennek kialakításához széleskörű konzultációt ígért. A konzultációról annyit, hogy egyedül a Hnonline kiszivárogtatásából tudjuk, a terv nyolc területet érint.

Szerintem Matovičék túlzottan a mentőcsomagra építenek, és lehet, ennek meglesz a böjtje.

Az EU-s mentőcsomagba viszont beépíthetik az önkormányzati reformot…

Ezért javaslom még egyszer a most kínált hitel felvételét, mert lehet, a hitel elengedését beleépíthetik a 7 milliárdos gazdaságmentő csomagba. Ezért ajánlom minden önkormányzatnak, mert kamatmentes, 2024-től kell elkezdeni törleszteni, befektetésekre lehet fordítani, és tényleg beledolgozhatják az európai reformcsomagba az önkormányzati reformot is. A hitelt viszont csak október végéig lehet igényelni.